Belföld

Reklámadó: a Facebook sem ússza meg?

A reklámtörvény legnagyobb nyertesének most még a Facebook tűnik, de az előterjesztő a közösségi oldalakat is bevonná az adózói körbe.

A Google is nagyon jól jár, de rendelkezik magyarországi vállalattal, amelynek a 2013-as évre itt kimutatott 1,2 milliárd forintos bevétele az mfor.hu szerint köszönőviszonyban sincs a Magyarországról származó tényleges értékesítéssel. A 15,4 milliárdos websearch piac legnagyobb hányada a Google kasszáját gyarapítja, és a cég a display hirdetések piacán is nagy szereplő. Összes bevétele tehát „TV2-es magasságokban” lehet, így a kereskedelmi tévét sújtó 2 milliárdos adófizetést úszhatja meg.

A Facebook, amelyet egyébként a választási kampányban irányultságtól függetlenül a magyar pártok mindegyike alaposan tömött pénzzel, még ennél is jobb helyzetben van, hiszen semmilyen magyar cége nincs, tehát vélhetően egy fillért se fizet majd reklámadóként.

A Magyar Reklámszövetség hétfőn már jelezte, hogy a tervezett adó a vártnál is súlyosabb terheket róna a magyar médiavállalkozásokra, amelyek versenyhátrányban vannak a globális szereplőkkel (például Google, Facebook) szemben, akik a magyar reklámpiaci bevételek jelentős részét képviselik.

Mint korábban megírtuk, a Facebooknak  4,8 millió magyar felhasználója van. Ez a teljes népesség 48,2 százaléka,  így törvényszerű volt, hogy a 2014-es választások előtti kampányban a különböző politikai erők minden eddiginél több időt, pénzt és energiát fektettek a közösségimédia-tevékenységükbe.

Tiltakoznak a szakmai szövetségek

Egyöntetűen elutasítják a reklámadó bevezetésére benyújtott törvénytervezetet az érintett működő szakmai szövetségek és egyesületek. Az MTI-hez eljuttatott közlemény tizennégy aláíróját meglepetésként érte a javaslat benyújtása, miután a kommunikációs iparág a Magyar Reklámszövetség összefogásával már tavaly óta tárgyal a kormányzattal az esetleges új adónemről, de a most benyújtott javaslatról nem kaptak értesítést.

Az aláírók arra kérik a kormányt, vizsgálja felül a reklámadó bevezetésére vonatkozó javaslatot, tartsa fent a párbeszédet az iparággal. A reklámadóról szóló törvényjavaslatot L. Simon László (Fidesz) hétfőn terjesztette az Országgyűlés elé. A javaslat különböző sávokban határozza meg a reklámbevételek adóját, amelyeket fél milliárd forintos árbevételig 0 százalékos adó terhel, a 20 milliárd forintot meghaladókat azonban már 40 százalékos.

L. Simon: ez még csak a nyitány

A reklámadóról szóló hétfőn benyújtott törvénytervezet csak a nyitánya egy folyamatnak, a közösségi oldalakat is bevonnák az adózói körbe – mondta L. Simon László. A fideszes országgyűlési képviselő, a reklámadóról szóló javaslat előterjesztője kedd reggel a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta: jogos felvetés, hogy javaslata alapján nehezen tudják bevonni az adózói körbe a közösségi szolgáltatókat, amelyek már a reklámbevételek nagyon nagy részét elviszik.

Példaként említette, hogy a politikusok is rendszeresen hirdetnek a Facebookon, célzott hirdetések jelennek meg a Youtube-on, s látják, hogy “a Google-t milyen módon használják pénzért konkrét információk eljuttatására”. Jelentős bevételhez jutnak ezek a cégek, amely után sem áfa, sem társasági nyereségadó nem gazdagítja a magyar államkasszát – hangsúlyozta L. Simon László, hozzátéve: az online szerencsejáték problémánál látták azt, hogy ez a kérdés kezelhető.

L. Simon nonszensznek nevezte, hogy az új adónem miatt lesznek veszteségesek bizonyos vállalatok. Egy-egy nagyobb cég most is folyamatosan milliárdos veszteséget termel, mégis talpon van – mondta. A képviselő szerint fontos, hogy ez egy olyan adónem lenne, amelyet nem tudnak áthárítani a nézőkre, illetve az olvasóközönségre. A nézők nem fizetnek a bulvárműsorok megnézése után – emelte ki, hozzátéve: annak kell adóznia, aki a bevételre szert tesz.

L. Simon László szerint “senki nem gondolja komolyan”, amikor egyes kereskedelmi tévék a legnépszerűbb, legnagyobb nézőközönséget vonzó műsoraik beszüntetésével riogatnak. Kérdésre válaszolva azt is elmondta, megfordult a fejében az a lehetőség, hogy a reklámadóból származó bevételt “megcímkézzék”. Példaként említette azt a korábbi kezdeményezést, hogy a pornográf kiadványokra kirótt adóból származó bevételt a kultúrába forgassák vissza.

A politikust meglepte, hogy az adó bevezetéséből várható 8-10 milliárd forintos bevételt többen “milyen hanyag eleganciával” kezelik, “mintha ez olyan kevés lenne”. Az összes magyar állami múzeum éves költségvetési támogatása nem éri el ezt az összeget. Most jó esély van arra, hogy ezt az új adónemet bevezessék. Hozzátette: arra nyitott, hogy a részletszabályokat finomítsák. Arra a kérdésre, hogy a 40 százalék lehet-e kevesebb, azt mondta, ez egyeztetés kérdése. L. Simon László szerint törvényjavaslatának tárgyalása nyáron kezdődhet el a parlamentben. Legkésőbb ősszel ezt a kérdést le kell zárni – tette hozzá.

Megguglizták

A Google és a Facebook egész Európát az írországi leányvállalatán át „intézi”, a legtöbb kereskedelmi tranzakcióját a  Google Ireland Ltd. illetve a Facebook Ireland Ltd.-n át intézi, magyarázza egy blog. Angliában kérdőre is vonták a Google-t, hogy miért nem adózik helyben, ahol a tranzakciók történnek, ám a cég ragaszkodott hozzá, hogy bár a kereskedelmi tevékenység nagy része tényleg Angliában (és Európa többi országában) történik, a végén az ír cégnél zárul le – „az értékesítési folyamat lezárása egyértelműen Írországban történik”. Azaz az egyes országokban dolgozó leánycégek csak elősegítik az írországi céggel kötött kereskedelmi tranzakciókat. Az ezekből keletkező bevételeket az ír Facebook különböző licencdíjak fizetésével (az anyacégnek és egy kajmán-szigeteki cégnek) csökkenti – ezek a licencdíjak az ötszörösükre nőttek 2010 óta. Hát ez elég kellemetlen, de melyik ügyes cég tudja így megfejni a nagy kék óriást? Miért fizet ilyen horribilis összeget a Facebook? A megfejtés: a “Facebook platform használatáért és licencbe adásáért”. Vagyis a Facebook magának fizet. Ám ezzel csökkenti az adóalapját. Angliában a mintegy 61 milliárd forintnyi bevétele után kb. 83 millió forint társasági adót „nyögött” a cég.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik