A közigazgatási eljárás szabályairól az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezett, ami majdnem ötven évvel ezelőtt született és a közigazgatást, vagy ahogyan akkor hívták, államigazgatást az akkori társadalmi és politikai körülményeknek megfelelően szabályozta. Az újraszabályozás szükségessége már a rendszerváltást követően felmerült, végül mégis csak 2004-ben fogadták el a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. számú törvényt (Ket.), amit 2005. novemberétől kell alkalmazni a közigazgatási eljárásokban. A Ket. igyekszik megfelelni a XXI. század követelményeinek és ennek megfelelően igyekszik kialakítani az „ügyfélbarát közigazgatást”, előtérbe helyezve annak szolgáltató jellegét.
Ügyfelek a „hatásterületeten”
A jogosultságok az ügyfelet illetik meg, ezért nem elhanyagolható, hogy a törvény kit minősít ügyfélnek. Az ügyfél fogalmának meghatározása nem mindig annyira egyszerű. Például ki tekinthető ügyfélnek, ha egy gyár szennyező anyagot, vagy füstöt juttat a levegőbe? Nyilvánvalóan nem szűkíthetjük az ügyfél fogalmát kizárólagosan azokra, akik a gyár mellett laknak, hiszen a füst akár a kilométerekre lakókat is zavarhatja, ezért az ügyfelek fogalmát is tágabban kell meghatározni.
A Ket. ezért új fogalomként bevezeti a hatásterület fogalmát, amelyen azt a földrajzi területet kell érteni, amelyre a tervezett létesítmény vagy tevékenység – rendes üzemvitel mellett -, folyamatosan vagy rendszeresen számottevő mértékű hátrányos fizikai hatást (így például árnyékolást, zajterhelést, légszennyezést) gyakorol. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a létesítménnyel kapcsolatos, illetve a tevékenység engedélyezésére irányuló eljárásban ügyfélnek minősül a hatásterületen levő valamennyi ingatlan tulajdonosa és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerű használója, tehát a konkrét esetben azok, akik azon a területen laknak, ahol a füst hátrányos fizikai hatást gyakorol. Azt, hogy ennek a területnek hol húzódik a határa, természetesen minden egyes ügyben külön-külön kell megvizsgálni.
Mindenkit értesíteni kell
Egy közigazgatási eljárás több okból is megindulhat, így akár saját kérelmünkre, akár egyéb okokból (hivatalból, bejelentésre, stb). Utóbbi esetekben elemi érdek, hogy az ügyben érintett és ismert, de az eljárás megindulásáról egyébként nem tudó ügyfél az eljárással kapcsolatosan értesítést kapjon, így ugyanis már a kezdetektől élni tud az őt megillető eljárási jogokkal és az eljárásról nemcsak akkor szerez tudomást, amikor a hatóság első fokú határozatát kézhez veszi.
Együttmûködõ partnerünk a Nádas Ügyvédi Iroda
A Ket. ennek lehetőségét biztosítja, amikor kimondja, hogy az eljáró hatóságnak az eljárás megindításától számított 5 napon belül értesítenie kell az ügyben érintett és ismert ügyfelet, bár ez meghatározott esetekben természetesen mellőzhető, így például ha törvény, vagy kormányrendelet eltérően rendelkezik, vagy ha az értesítés veszélyeztetné az eljárás eredményességét. A tájékoztatásra akár hirdetményi úton, vagy közhírré tétel útján (helyben szokásos módon, a helyi lapban stb.) is sor kerülhet, amennyiben például az eljárás jelentős számú ügyfelet érint.
Az értesítésnek többek között tartalmaznia kell az ügy tárgyát, a kérelemre indult eljárásban a kérelmező ügyfél nevét, az ügyintézési határidőt, de tájékoztatást kell adnia az iratokba való betekintés és a nyilatkozattétel lehetőségéről is.
Hatósági közvetítők
Az eljárások során előfordulhat, hogy nagy számú ügyfél érdekelt az adott ügyben és ilyenkor meglehetősen nehezen megoldható, hogy a hatóság minden ügyféllel tárgyalni tudjon, minden ügyfél megfelelően részt vehessen az eljárásban. A Ket. ezeknek a helyzeteknek a könnyítésére vezette be a hatósági közvetítő intézményét.
Hatósági közvetítő olyan személy lehet, aki rendelkezik – lehetőleg az ügy tárgyához igazodó – felsőfokú végzettséggel. A jogszabály igyekszik biztosítani azt, hogy a közvetítő mind a hivatal, mind az ügyfelek tekintetében elfogulatlan legyen, így például nem láthatja el ezt a tisztséget aki maga is ügyfél, aki maga, vagy akár hozzátartozója révén érintett az ügyben, aki a hatósággal, vagy annak felügyeleti szervével munkaviszonyban áll, vagy akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el.
A hatósági közvetítő többek között arról gondoskodik, hogy az érintettek szakszerű tájékoztatást kapjanak az eljárásról, annak céljáról, az őket megillető jogokról. Közvetít a hatóság és az ügyfelek, illetve az ellenérdekű ügyfelek között annak érdekében, hogy az eljárás céljainak eléréséhez kölcsönösen elfogadható megoldási módot találjanak. Ennek megfelelően a hatósági közvetítőnek elfogulatlannak kell lennie, mind a hivatal, mind az ügyfelek irányába.
A hatósági közvetítő nemcsak az ügyfeleket, de a hatóságot is segíti azzal, hogy összegyűjti és rendszerezett formában a hatóság rendelkezésére bocsátja az ügyfelektől beérkezett, az eljárásra vonatkozó észrevételeket. Annak érdekében, hogy a hatósági közvetítő hatékonyan tudjon eljárni –ha törvény nem zárja ki, vagy nem korlátozza- a hatóság lehetővé teszi számára az iratokba való betekintést és ezen kívül minden, a tevékenységéhez szükséges segítséget megad neki.
Szerződés a hatósággal
A Ket. szemléletváltását jól jellemzi a hatósági szerződés intézménye. Már maga az elnevezés is meglepő, hiszen a „szerződés” kifejezés mellérendelt szerepet feltételez a felek között. Ebben az esetben valóban nem a hivatal közhatalmi jellege a domináns, amit az is alátámaszt, hogy a jogalkotó kimondja a Polgári Törvénykönyv általános szabályainak alkalmazhatóságát azokban a kérdésekben, melyeket a Ket. nem szabályozott.
Hatósági szerződés megkötésére az első fokon eljáró hatóságnak van lehetősége a hatáskörébe tartozó ügynek a közérdek és az ügyfél szempontjából is előnyös rendezése érdekében, ha ezt a jogszabály lehetővé teszi. Ilyenkor az adott – például építésügyi vagy környezetvédelmi – ügyben nem határozat születik, hanem szerződés jön létre a hatóság és az ügyfél között. A szerződést mindig írásba kell foglalni.
Amennyiben az ügyfél megszegi a szerződést, úgy a szerződés jogerős és végrehajtható határozatnak minősül és a hatóság – az addigi teljesítések figyelembevételével – hivatalból intézkedik a végrehajtás elrendeléséről. Amennyiben azonban a szerződés rendelkezéseit a hatóság nem tartja be, akkor az ügyfél a teljesítésre irányuló felhívás eredménytelenségét követően bírósághoz fordulhat. Erre a szerződésszegés tudomására jutásától számított 30 napon belül van lehetősége.
A szerződés módosítását bármelyik fél, tehát akár az ügyfél is kezdeményezheti, amennyiben a szerződéskötéskor fennálló körülmények lényegesen megváltoztak, vagy az ügy szempontjából lényeges új tény merült fel. Amennyiben a módosításhoz a másik fél nem járul hozzá, vagy a felek között vita alakul ki a módosítás kapcsán, úgy a bíróságtól lehet kérni a szerződés módosítását, vagy megszűntetését.
A fenti jogintézmények mind az ügyfélbarát közigazgatás kialakításának irányába mutatnak, ugyanakkor azok alkalmazhatóságáról minden konkrét ügyben külön-külön, a körülmények és a jogszabály adta lehetőségek mérlegelését követően kell dönteni.
Dr. Szablics Tamás
A „Jogi sarokban” a Nádas Ügyvédi Iroda folyamatosan tájékoztat a közvéleményt érdeklő jogszabályokról, ezek változásairól, tervezetekről, alkalmanként egyedi esetekről. Az olvasók által felvetett problémákra – amennyiben ezeket a többi olvasó számára is érdekesnek tartja – jogi megoldási javaslatokat kínál. A konkrét ügy megoldása azonban ügyvédi tevékenység, amihez az események és iratok teljes ismerete szükséges, és meghaladja a rovat lehetőségeit.
