Veszélyes lehet a Discovery visszatérése
Hibázott a NASA. Az amerikai űrügynökség hiába költött el több mint 1 milliárd dollárt a biztonság növelésére a Columbia űrsikló 2003. február elsejei tragédiája óta, a Discovery múlt keddi fellövésekor lényegében ugyanaz a hiba állt elő, mint ami a két és fél évvel ezelőtti, hét asztronauta életét követelő katasztrófát okozta. Az űrrepülőgép külső üzemanyagtartályáról ezúttal is levált ugyanis egy (mintegy félméteres) szigetelődarab, amely két helyen is megsértette a Discovery alsó részének kerámialapokból álló hőpajzsát. Ráadásul mindez azt követően történt, hogy az űrjármű startját előzőleg kétszer is elhalasztották, méghozzá úgy, hogy július 13-án például már az asztronauták is az ülésükbe szíjazva vártak a fellövésre. A Discovery elérte ugyan a nemzetközi űrállomást, az azonban lapzártánkig sem volt teljesen bizonyos, hogy mikor térhet vissza onnan. A pajzs sérülése – és a repedéseken kitüremkedő szigetelőanyag – miatt ugyanis félő, hogy a Föld légkörébe 20 ezer kilométer/órás sebességgel belépve az űrsikló túlforrósodik, és ugyanúgy felrobban, mint annak idején a Columbia. Mindezek után a NASA hétfőn példátlan döntést hozott: utasította az Eileen Collins, az első női űrhajós parancsnok által irányított legénységet, hogy egyikük, Stephen Robinson szerda reggel tegyen egy extra űrsétát, és javítsa ki a hővédő burkolat hiányosságait. Korábban még senki sem járt a világűrben egyik űrsikló „hasa alatt” sem, ahogyan kimondottan a biztonság érdekében sem kellett még soha semmilyen javítást elvégezni odafönt. Ha Robinson nem jár sikerrel, ő és társai a Discoveryvel nem jutnak vissza a Földre, de a vész esetére készenlétben tartott Atlantisszal sem, mert a problémás start után a NASA azonnal leállította a teljes űrsikló-programot. (Az űrhivatal 2010-ig még további 19 utat tervez az űrrepülőgépekkel.) Orosz részről elhangzott ugyan egy ajánlat, hogy szükség esetén Szojuz űrhajókkal hazahozzák a hét asztronautát, de az Egyesült Államok erre lapzártánkig nem reagált
Felhagy az erőszakkal az IRA
Az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) nevű terroristacsoport múlt csütörtök délután 4 órától véget vetett az észak-írországi brit uralom elleni fegyveres hadjáratának. Az IRA utasította összes földalatti egységét, hogy tegyék le a fegyvert, és az erőszak alkalmazása helyett ezentúl válasszák a békés utat politikai céljaik elérése érdekében. A brit kormány közölte, hogy az IRA lépésére válaszul – ha a szervezet tartja a szavát – leszereli egyes észak-írországi katonai létesítményeit. Az IRA akciói következtében harminc év alatt 3637 ember vesztette életét és 45 ezren sebesültek meg.
Csak azért is Bolton
George W. Bush az amerikai szenátus nyári szünetét kihasználva hétfőn kinevezte az Egyesült Államok ENSZ-nagykövetévé a neokonzervatív nézeteiről – és a világszervezetet támadó kiszólásairól – ismert John Bolton volt külügyminiszter-helyettest. Az elnök azért „kényszerült” a szenátus megkerülésére, mert a demokrata oldal az elmúlt hónapokban több alkalommal is megakadályozta jelöltje kinevezését. Elemzők szerint Bush eljárása mindazonáltal alááshatja Bolton ENSZ-beli pozícióját, aminek végeredményben az amerikai diplomáciai láthatja majd a kárát.
Malév: orosz esélyes
Bár az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. igazgatósága 30 nappal meghosszabbította a Malév privatizációs pályázata eredményhirdetésének a határidejét, egyidejűleg úgy döntött, hogy megkezdi a tárgyalásokat a legjobb ajánlatot benyújtó, orosz érdekeltségű AirBridge Rt.-vel. A magyar állam a nemzeti légitársaság 99,95 százalékos állami tulajdonrészét kívánja értékesíteni. Az ÁPV Rt. tájékoztatása szerint a tárgyalásokon a legfőbb tisztázandó kérdés a befektető által tett vállalások garanciális háttere. (Kommentárunk a 66. oldalon.)
Hazahozták Varga Tamást
Amszterdamból a múlt héten hazahozták az 1999 óta szökésben lévő, többmilliárdos áfacsalással, továbbá más gazdasági és vagyon elleni bűncselekményekkel gyanúsított Varga Tamást, aki korábban (a kilencvenes évek első felében) a Fidesz gazdaságpolitikai tanácsadója volt. A Nemzeti Nyomozó Iroda célkörözési alosztályának jelzése alapján a holland hatóságok által április elején elfogott Vargát távollétében eddig két ügyben 5 évi szabadságvesztésre ítélték, amiben még nincs benne a feltételezett 2 milliárdos áfacsalás miatt várható esetleges büntetés. Ez utóbbi ügyet ősszel kezdi tárgyalni a Fővárosi Bíróság.
Reflexió
Fogyókúrán a NABI
A városi buszokat gyártó NABI Rt. július 28-án aláírta brit leányvállalata, az Optare Holdings, Ltd. eladásáról szóló megállapodást. A vállalatot az Optare vezetősége vásárolta meg 11,8 millió fontért. A lépéssel a rendkívül eladósodott, és egyharmad részt a hitelezők tulajdonába kerülő NABI Rt. csökkentheti hitelállományát.
MIRÓ JÓZSEF, az Erste Bank Rt. elemzője:
„A 2005 tavaszán még 103 millió dolláros hitelállománnyal terhelt NABI számára az Optare eladása inkább pozitívan értékelhető. A tavasszal a bankokkal kötött hitel-tőke konverzióról szóló megállapodás értelmében októbertől a fenti állomány 60 millióra csökken. Ezt most az Optare-ért kapott vételár – legalább is annak nagyobb része – tovább csökkenti majd. A reálisnak tűnő áron kötött tranzakció érdekessége, hogy ismét az Optare cég menedzsmentje volt a vevő. Ők 2000-ben, jobb piaci környezetben, 35 millió dollárért adták el cégüket a NABI-nak. Az átszámítva 20,9 millió dollárt kitevő vételár most nagyon jól jön a NABI-nak, ám komoly negatívum, hogy a csoport elveszíti az egyik legstabilabban, ráadásul a hírek szerint a legjobb nyereségtartalommal dolgozó leánycégét. Bár a NABI megrendelésállománya ismét gyarapszik, fontos kérdés, hogy a rossz beruházásnak bizonyult kaposvári üzemet értékesíteni tudják-e. Az eladásból újabb 5-10 millió dollár folyhat be, ami jó esetben a cég reorganizációját segítheti.”
Egy szlovákiai befektetési bankkal közösen előzetes ajánlatot adott be a MÁV Rt. a szlovák vasút árufuvarozási üzletágának, a ZSSK Cargónak a megvásárlására. A szlovák privatizációs szervezet augusztus végéig dönt arról, hogy az indikatív ajánlatok közül melyek kerülnek a következő fordulóba, azaz az úgynevezett szűkített listára. Értesülések szerint elképzelhető, hogy a német vasúttársaság a második fordulóban stratégiai partnerségre lépne a MÁV-val.
DaimlerChrysler: váltás
Távozik a posztjáról az év végén Jürgen Schrempp, a DaimlerChrysler vezérigazgatója – jelentette be a német-amerikai autógyártó óriás vezetése. Az utód az a Dieter Zetsche lesz, aki 2000 novembere óta a társaság amerikai cégét, a Chryslert vezeti, és alig öt év alatt sikeresen talpra állította a Daimler által két évvel korábban felvásárolt, a csőd szélén táncoló céget. A DaimlerChrysler-csoport üzemi eredménye 2005 második negyedében 20 százalékkal – az egy évvel ezelőtti 2,1 milliárd euróról 1,67 milliárdra – csökkent. A csoport elmúlt időszakbeli gyenge eredményeiért a részvényesek és az elemzők egyaránt Schremppet tartják felelősnek. Mindezek után távozásának, illetve Zetsche kinevezésének a hírére az autógyártó árfolyama meredek emelkedéssel reagált a frankfurti tőzsdén.
Visszalépett a CNOOC
Visszavonta 18,5 milliárd dolláros felvásárlási ajánlatát az amerikai Unocal olajtársaságra a kínai állami tulajdonban lévő CNOOC. A döntés oka, hogy bár a kínai olajcég túllicitálta a 17,6 milliárd dolláros ajánlatot tevő, szintén amerikai ChevronTexacót, a tulajdonszerzésével szemben az Egyesült Államokban rendkívül nagy politikai ellenállás bontakozott ki, ami akár az esetleges üzlet hatósági engedélyeztetését is lehetetlenné tehette volna.
Újságírói díj a Figyelőnek
Április után júniusban is a Figyelő újságírója, ezúttal Sághy Erna érdemelte ki Integrálás alapfokon című cikkével (Figyelő, 2005/26. szám) a Minőségi Újságírásért Alapítvány által havonta odaítélt Minőségi Újságírásért-díjat. Az 1997-ben alapított elismerést az idén a PricewaterhouseCoopers támogatja.
