Belföld

Taigetosz-politikát folytat a kormány

Az Együtt-PM felszólítja a kabinetet, hogy a stadionokra szánt 24 milliárdot költse inkább az alternatív alapítványi iskolákra.

Az ellenzéki szövetség szerint az alternatív iskolák területén a kormány Taigetosz-politikát folytat. Mindent, ami „sérült”, nem „tökéletes”, nem „egészséges”, azt eltüntetne, megsemmisítene, kizárna a rendszerből. Szabó Szabolcs országgyűlési képviselő ezt annak kapcsán tudatta, hogy 2015-től az alternatív oktatási intézményekben dolgozók bérének csak 75 százalékát fizetné az állam, az eddigi 100 százalék helyett.

Az Országgyűlés Oktatási és kulturális bizottságának tagja szerint az érintett iskolák többsége nonprofit formában működik, eddig is napi gondjai voltak. A speciális nevelési igényű gyerekeknek speciális oktatásra van szükségük, attól függően, hogy számukra egy szakértői bizottság mit ír elő. Ezek a gyerekek taníthatók, de nem integrálhatók, ezért sajátosak az igényeik – tette hozzá Szabó.

Ha az alapítványi iskolák nem tudnák tovább ellátni ezt a feladatot, az ilyen gyerekek egy része – azok, akiknek szülei nem tudnak magántanárt fogadni – visszakerülne a normál közoktatásba. Ott valószínűleg nem tudnának megfelelően fejlődni, akadályoznák a normál igényű osztálytársaikat is – írta az ellenzéki politikus. Még rosszabb esetben kikerülnének a rendszerből, amivel a képzetlen, munkanélküliségre ítélt emberek számát növelnék.

Szabó szerint a kormány ezzel ráadásul szembe is megy a saját maga általa létrehozott Alaptörvény X. és XV. cikkelyével, amely kimondja, hogy Magyarországon mindenkinek joga van művelődéshez, illetve hogy a szülők kötelesek kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni. Az Együtt-PM felszólítja a kormányt, hogy „ne véreztesse ki ezeket az iskolákat, ne kényszerítse a szülőket jogsértésre, ne akasszon további terhet nyakukba azzal, hogy tandíjfizetésre kötelezi őket.

A szövetség felhívja a kabinetet, hogy a 2015-ben stadionrekonstrukcióra szánt újabb 24,2 milliárd forintot költse azoknak az alternatív alapítványi iskoláknak a támogatására, amelyek hiánypótló, állami feladatot átvállaló pedagógiai programmal rendelkeznek. Az Együtt-PM politikusa által hivatkozott “Taigetosz” arra a spártai gyakorlatra utal, amely szerint az apának a vének tanácsára kellett bíznia a döntést, hogy felnevelje-e gyermekét, ha az valamilyen fogyatékossággal született.

Az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete szerint több ezer pedagógus veszítheti el a munkahelyét, ha megvalósul a 2015-ös költségvetési törvény. Az alapítványi iskolák már most is kevesebb állami forrásból látják el ugyanazt a közfeladatot, mint az állami vagy az egyházi intézmények. A bérek átlagosan a költségek legfeljebb kétharmadát jelentik, a kollégiumok esetében az állami támogatás a működtetés és fenntartás költségeinek mindössze 35 százalékát fedezi.

Szerintük ezért pénzügyi okai nem lehetnek a tervezett csökkentésnek. Az egyesület közleményében azt írta, hogy az alapítványi iskolák nem csak az elit képzésről szólnak. Az érintett intézmények fele „hátránykompenzáló, második esélyt biztosító, esetleg sajátos nevelési igényű, különös bánásmódot igénylő diákok és családok utolsó lehetősége” – fogalmaznak.

2013-as adatok szerint 232 875 diák tanult itthon 750 nem állami, nem egyházi fenntartású közoktatási intézmény 2664 telephelyén, akiket 10 147 pedagógus tanít. Az egyéb dolgozók száma háromezer körül van a szférában. Ha jövőre valóban jelentősen csökkentik az alapítványi iskolák támogatását, az sok intézmény bezárásával vagy elbocsátásokkal járhat, mert sok helyen nem tudnák saját forrásból kitermelni a kieső összegeket.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete egyeztetésre hívta össze péntekre a többi érdekképviseletet a jövő évi közoktatási költségvetés miatt, és javaslatot tesznek sztrájkbizottság felállítására. A Gimnáziumok Országos Szövetségének vezetője szerint az eddigi kormányzati nyilatkozatok pánikhangulatot keltettek az intézményekben, jelentős kiadáscsökkentésre készülnek ugyanis a középfokú oktatásban.

 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik