Korábban 390 milliárdot ajánlottak
A nyári – bíróság által érvénytelenített – fordulóban a német Hochtief tette a legnagyobb, a magyar privatizáció történetében addig egyedülállónak számító 390 milliárd forintos ajánlatot. Akkor a frankfurti repteret üzemeltető Fraport lett a második, a londoni Heathrowt üzemeltető BAA pedig a harmadik. A The Sunday Times korábban 500 milliárdos vételárat sem tartott kizártnak a megismételt magánosítási folyamat során.
Az ÁPV Rt. csütörtökön, feszült várakozás után közölte a legjobb ajánlatot tevő cég nevét; a tenderen második a Hochtief, harmadik a Fraport lett.
A privatizációs szervezet még áprilisban írta ki a repteret üzemeltető Budapest Airport Rt. (BA) részvényeinek 75 százalékos pakettjéről szóló pályázatot. A kiírás szerint a nyertes elnyeri a reptér üzemeltetési jogát 75 évre, meg kell vásárolnia a ferihegyi ingóságokat is, de az ingatlanok állami tulajdonban maradnak.
A pályázat első fordulóját a szakszervezetek meghiúsították, ugyanis sikerrel perelték a tulajdonosi jogokat gyakorló Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-t (ÁPV) és a BA-t. Álláspontjuk szerint a tulajdonos nem egyeztetett a munkavállalókkal, holott erre törvény kötelezi. A második fordulóban ezért, és a magánosítás körül kirobbant politkai viták miatt a pályázók némelyike csökkentette pénzügyi ajánlatát – közölte Veres János pénzügyminiszter. A pályázat során egyébként a felajánlott vételár az elbírálás során 75 százalékban számított, a fejlesztési terv 20 százalékot ért, és 5 százalékot lehetett kapni a munkavállalói érdekek figyelembevételéért.
Estig senki nem tuda az eredményt
Mészáros Tamás, a privatizációs szervezet elnöke elmondta: szerda este háromnegyed kilencig senki nem tudta, mi a pályázat eredménye. 20:19-kor volt borítékbontás – a lezárt pályázatokat november 30-án adták be – így ekkor váltak ismertté a részpontszámok, majd az összesített eredmények.
Az ÁPV igazgatóságának elnöke hangsúlyozta: nem nyertest hirdettek, hanem a legjobbak közötti sorrendet ismertették, ugyanis az elsővel kezdik meg a tárgyalásokat, amelyek esetleges sikertelensége esetén a második helyezett következik.
Akár nemzeti színűre is festhetjük
Veres János pénzügyminiszter elmondta, hogy a magyar privatizáció legnagyobb egyszeri tranzakciójáról van szó. Azt is közölte: a magánosítással nem vihetnek el semmit, csak hozhatnak, a pályázók ugyanis mind százmilliárdos fejlesztéseket vállaltak. A pénzügyi tárca vezetője szerint vagyonkezelési szerződés köttetik, amelytől a reptér a „miénk marad, akár piros, fehér, zöldre is festhetjük”.
Az ajánlati árról Veres azt mondta, hogy a vagyonértékelés a reptér értéket 150 milliárd forintban határozta meg, ennek 75 százaléka pedig 110 milliárd forint, vagyis a nyertes pályázó ennek mintegy négyszeresét fizeti. A tender során a budapesti reptérnek ítélték a legnagyobb értéket a befektetők a régiós repülőterekkel összevetve – közölte a pénzügyminiszter.
Mészáros Tamás kifejtette: mindegyik pályázó százmilliárdos nagyságrendben vállalt fejlesztéseket, és az utasforgalom megduplázódását prognosztizálta, így a hazai repülés páratlan fejlődési lehetőség előtt áll.
A bevétel sorsáról nem beszéltek
A pénzügyminiszter – arra válaszul, hogy a szakszervezetek esetleg sztrájkolni is hajlandóak a magánosítás ellen – elmondta: a munkavállalói szervezeteknek nincs jogosítványuk a privatizáció ellen tüntetni.
Veres szerint a befolyt összeg még az idei számvetésbe számít, ha a pénz december 31-ig megérkezik az államkasszába. Arra, hogy a privatizációs bevétel milyen célokat szolgál, egyelőre nem válaszolt a miniszter. Azt az értesülést sem kommentálta, amely szerint az összeg a Magyar Nemzeti Bank tartalékát növelheti.
