Négy szervezet – az Átlátszó.hu, a K-Monitor, a Political Capital és a Transparency International közösen vizsgálták, hogy mennyit költöttek a pártok az idei önkormányzati választáson kampányra. A kormánypártok sikere érdekében az adófizetők pénze ezúttal sem volt drága – írják közleményükben. A civilszervezetek számos választási visszaélést is kiderítettek.
Több mint kétmilliárdba került a Fidesz önkormányzati választási kampánya, de ebből csak mintegy 1100 millió ment pártkasszába, a többi 900 millió forintot ugyanis a kormány és a kormánypárti önkormányzatok dobták össze – áll a jelentésben. A baloldali pártok – DK, Együtt, Liberálisok, MSZP, PM – kampánya 418 milliót tett ki, a Jobbiké 280-at, míg az LMP 50 millióból kampányolt.
Listaáron mintegy 665 milliót költött a Fidesz óriásplakátokra, a baloldali tömörülés erre 110 milliót áldozott. A Jobbik 140 millió forintot, az LMP mindössze 7 milliót költött közterületi hirdetésre.
A Fidesz választási szereplését a kormánypropaganda is segítette, 830 milliójába került az adófizetőknek az, hogy „Magyarország összefog” és „Elszámoltatjuk a bankokat” szlogenekkel plakátolták tele az országot és ugyancsak ebből a pénzből harangozták be az újabb rezsicsökkentés ígéretét. A fideszes vezetésű önkormányzatok 30 millióval szálltak be az óriásplakátolásba. Kereken hatszor annyi plakátja volt a Fidesznek, mint a többi pártnak együttvéve.
A kampányfigyelés során csak a listaárakat tudták figyelembe venni, azt nem lehet tudni, hogy valójában mennyit fizettek a plakátok kitűzéséért. Ez az átláthatatlanság ugyancsak a korrupció melegágya – hívták fel a figyelmet. A direktmarketing tekintetében szorosabb volt a mezőny, a baloldal 150 milliót költött szórólapozásra és telefonüzenetekre, ez alig 30 millióval marad el a Fidesz hasonló költésétől. Egy fideszes jelöltre 380 ezer forint kampánypénz jutott, míg a baloldalnál 82, a Jobbiknál 100, az LMP-nél 71 ezer forintot költöttek jelöltenként.
A Transparency International jogi igazgatója, Ligeti Miklós szerint nem csak az a baj, hogy a kampánypénzek ismeretlen forrásból származnak, hanem az is, hogy a pártok eltitkolhatják költéseik valós mértékét.
Az Átlátszó főszerkesztője, Bodoky Tamás arra mutatott rá, hogy a kisebb települések vezetői a közmunkát használják a választók befolyásolására. Mivel a közmunkaprogramok a legszegényebb rétegeket érintik, a romák jelentősen felülreprezentáltak, így a polgármesterek gyakran igénybe vették a helyi kisebbségi önkormányzati vezetők támogatását is amellett, hogy a közmunkából való kizárással vagy ígéretekkel próbálták befolyásolni a választókat.
A tanulmányt készítő szervezetek az önkormányzati választásra minimumprogramot hirdettek, amiben az önkormányzati költségvetés, a testületi és bizottsági előterjesztések, valamint jegyzőkönyvek, a szerződések és a vagyonnyilatkozatok átláthatóvá tételére lehetett vállalást tenni. Ezt mindössze 193 képviselőjelölt írta alá, közülük 43-an jutottak mandátumhoz, de szinte minden kerületi önkormányzatban ül a kezdeményezéssel egyetértő képviselő és minden parlamenti párttól érkezett támogatás.
A választás után újabb képviselők, valamint Medgyesegyháza polgármestere is csatlakozott a programhoz, egyes képviselők javaslatokat is tettek a minimumpontok végrehajtásának érdekében. A zuglói képviselőtestület átláthatósági rendeletet fogadott el. A programhoz még most sem késő csatlakozni, azoknak a képviselőknek is szívesen adnak tanácsot, akik kíváncsiak arra, milyen eszközökkel tehetnék átláthatóbbá az általuk vezetett települést – nyilatkozta Léderer Sándor, a K-Monitor igazgatója.
