A törvény által megszabott július végi határidő előtt a nyugdíjbiztosító is elkészítette a maga költségvetési kalkulációját, amely jövőre 12,67 milliárd forintos hiánnyal számol. A biztosítónál nem tartják reálisnak a járulékalap jelentős bővítését célzó elképzeléseket.
Már a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat közgyűlése számára készült elnöki előterjesztés is megfogalmazta: a szűkre szabott törvényi határidő miatt mindeddig nem volt lehetőség a „megfelelő mélységű” szakmai egyeztetésekre. Ezért nem is születhetnek minden kérdésben a kormányzat és az önkormányzat számára egyaránt elfogadható kompromisszumok. A költségvetési törvénytervezet részletes indoklásában nem szerepel számos, az egyensúlyi pozíció javításához elkerülhetetlennek mondott feltétel, amelyek további egyeztetést igényelnek. Ilyenek az önkormányzat által javasolt és a kormány által is támogatott adóskonszolidáció, melynek 1997-ben várható hatása 10 milliárd forint. A keresztfinanszírozási rendszert jelenleg megalapozó elvek módosítása a Nyugdíjalap költségvetési egyenlegében 30 milliárd forintos javulást hozhatna. Ezen felül a költségvetéstől 25 milliárd forintra számít a nyugdíjbiztosító, mégpedig a járulékfizetéssel nem fedezett szolgálati időkért (sorkatonai szolgálat, gyes, gyed, felsőfokú tanulmányok) – más kérdés, hogy a kormány által elfogadott költségvetési irányelvekben egyszerűen nem szerepel ilyen tétel.
A járulékfizetési kötelezettség kiterjesztését a biztosító vezetői csak akkor tartanák indokoltnak, ha ezt megfelelő szolgáltatások ellentételeznék – így a szerzői jogdíjak és a honoráriumok járulékkötelessé tételét szakmailag kezelhetetlennek tartják. Éppen ezért nem is számolnak a jelenlegi járulékszint csökkentésével. Javasolják ellenben a vállalati vezetőknek kifizetett tiszteletdíjak járulékoltatását, amennyiben az e címen fizetett jövedelmek meghaladják a minimálbér 60 százalékát – ebből a tervezett bevétel 7-8 milliárd forint.
A biztosító kezdeményezni szeretné a biztosítottakat terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék-alap egyéni plafonjának felemelését: napi 2500 forintról 4000 forintra. E javaslat elfogadása esetén 1997-ben 5 milliárd forint bevételi többlettel lehetne számolni. A biztosító úgy véli: amennyiben javaslataikat nem fogadja el a kormány, illetve az Országgyűlés, úgy jövőre rendkívüli mértékű, 60 milliárd forintos hiánnyal kell számolni.
A biztosító elfogadott büdzsétervezetében azt javasolja, hogy az Országgyűlés a Nyugdíjbiztosítási Alap 1997. évi költségvetését 696,31 milliárd forint bevételi és 708,98 milliárd forintos kiadási előirányzattal, azaz összesen 12,67 milliárd forintos hiánnyal fogadja el. A bevételek között (a fent említett tételek mellett) csaknem 630 milliárd forintnyi járulékbevétel szerepel – ebből 16 milliárdnyi a kintlevőségek behajtásából származna. A kiadások között természetesen a legnagyobb tétel az a 611 milliárd forint, amit nyugellátások finanszírozására fordítanak. Működési költségek címén a nyugdíjalap 15,5 milliárd forinttal számol, ennek több mint kétharmadát (11,4 milliárd) a folyamatos működés költségei teszik ki.
