Várhatóan arról határoz majd az értéktőzsde jövő heti közgyűlése, hogy a BÉT megvásárolja az árutőzsde részvényeit. Mitől jobb megoldás ez az eddig tervezett integrációs formánál?
– Ezt egyelőre én sem tudom, csak annyi bizonyos, hogy a HVB ez irányú javaslatot tervez tenni. A közgyűlésen minden bizonnyal megtudjuk az okokat.
Örülnék, ha minden részvényes elkötelezett lenne a tőzsde mint független nemzeti intézmény mellett.
– Megvannak-e a szükséges források a tranzakcióhoz?
– Ha az idei első félévi tendenciák ősszel folytatódnak, akkor mindenképpen. Mivel nem tudom, a többségi tulajdonos milyen árban gondolkodik, én a legutóbbi, a Keler negyedét készpénzértéken számoló ajánlatból, tehát 2,9 milliárd forint alatti összegből indulok ki, és ennyi az év végéig lehet a BÉT kasszájában.
– A közgyűlésen, logikus módon, a korábbi pénzügyi befektetők képviselői kikerülnek a tőzsde vezető testületeiből. És mások?
– Úgy tűnik, a HVB további változásokat is akar. Kérték, hogy testületileg mondjunk le, ilyenre azonban jogilag nincs lehetőség. Több tag sem értett egyet a konzorcium ez irányú kérésével, de a béke érdekében egyénileg megfontolják a dolgot. Én is erről tájékoztattam őket, illetve a közvéleményt. A normális működés érdekében célszerű lenne tisztába tenni azt is, hogy miért fontos a jelenlegi igazgatóság részének vagy egészének távozása. Más üzenete van annak, ha egyszerűen minden pozícióba a saját embereiket akarják ültetni a 68 százalékos tulajdonosok, mintha az igazgatóság elmúlt kétéves munkájának eredményét hozzák fel érvnek. Utóbbi alapján ugyanis itt nem sok változásra van szükség. Személyi kérdésekben a vívódás amúgy is rossz üzenet, a cég érdekében nyugalomra lenne szükség. A jelenlegi tagok és én is ezt tartom szem előtt, amikor erről döntünk.
– A napirendi pontok között van annak a biztonsági klauzulának a szigorúbb változata is, amelyet legutóbb az egyik pénzügyi befektető javasolt, a közgyűlés azonban elutasította. Most a HVB javasolja megszavazni azt, hogy a tőzsde bezárásáról, tevékenységének megváltoztatásáról szóló döntést 85 százalékos szavazati arányhoz kössék.
– Ez egy szükséges, de nem elégséges javaslat. Fontos jelzés, remélhetőleg nem csak a pr-értéke nagy, hanem további konkrét lépések is követik. Az osztrák cégeknek szinte mindegy, hogy papírjaikat az azonos nyelvet beszélő Bécsben vagy Frankfurtban jegyzik, a fejlődő piaci sztároknak tekinthető magyar társaságoknak viszont szükségük van a nemzeti piacra. Ahogy valamelyik átlépi az országhatárt, egy lesz a sok ezer cég között. Jó példa erre a Graphisoft hazatérése: a szoftvercég előbb Frankfurtban próbálkozott, majd bevezette papírjait Budapesten is, ma pedig már csak a BÉT-en forog.
– Van-e még esély arra, hogy megvalósuljon a „tőzsde a tőzsdén” koncepció?
– A HVB eddigi nyilatkozatai arra utalnak, hogy a módszer változik, de a két tőzsde integrációja mellett elkötelezett a fő tulajdonos. A BÁT-részvények megvételéért kifizetendő összeg döntő részét az árutőzsde Keler-pakettjéért kell fizetni. Ez viszont csak akkor éri meg, ha a tőzsdei tervre van esély, mert a jelenlegi kamatszint mellett pénzügyi befektetésnek nem kimondottan jó. A Magyar Nemzeti Bank viszont valószínűleg egy éven belül felkínálja a Keler-pakettjét, s ha ezt tényleg megveheti ésszerű áron a BÉT, akkor a mi eredeti terveinknek megfelelően létrejöhet az a pénzügyi társaság, amely már tőzsdeképes.
– Az osztrák befektetői csoport megjelenése kapcsán több kritika érte a tőzsde vezetőit, és személy szerint Önt is. Akadnak, akik szerint egy hazai bankokból szervezett konzorcium is vevő lehetett volna a tőzsdére, ha van, aki ezt megszervezze.
– Akkor ez a kritika nem minket illet, hanem a hazai bankokat; az igazgatóság nem tud helyettük ilyen döntést hozni, nem is ez a dolga, hanem az, hogy irányítsa a társaságot. Amikor 2002-ben a tőzsde elnöke lettem, a BÉT-et sokan temették, rendszeresen azt kérdezték tőlem, mikor zárjuk vagy olvasztjuk már be. Mi ehelyett egy növekedési stratégiát dolgoztunk ki. Tőzsdeelnökként maximálisan a BÉT érdekeit képviseltem és képviselem ma is, ha kell a többségi részvényesek részérdekeivel szemben is. Nem sok ilyen szereplő van a piacon, a „hazai” bankok – az osztrák tulajdonúak is – leépítik befektetési szolgáltatási tevékenységüket, így logikusan fel sem merült bennük, hogy tőzsdéket vásároljanak. A HVB viszont féltette egyik üzletágának a jövőjét, és határozottan lépett. A részvényesek ügyleteit egyébként nem kommentálhatjuk, a döntéseknél pedig az összes részvényes érdekeit szem előtt tartva cselekszünk. Senkit sem tekintettünk szövetségesnek, egyedül mi vállaltuk akár a személyes konfliktust is azért, hogy folyamatosan a cég, az összes tulajdonos érdekeit képviseljük az egyes részvényesek saját érdekeivel ellentétben, legyen az akár bank, vagy a mielőbbi nyereségre hajtó pénzügyi befektető. Ami számon kérhető rajtunk, az a tőzsde fejlődése, eredménye – a számok pedig magukért beszélnek. A 2002-ben megfogalmazott hároméves terv lényegében két év alatt teljesült, a mások által nemrég még tetszhalottnak tartott tőzsde ma jól működő, rendkívül nyereséges társaság, illetve kitűnő eredményeket felmutató piac.
– Mégis sokan a Kelert tartják mindkét tőzsde egyetlen értékének.
– Pedig tőzsde van Keler nélkül, de Keler nincs tőzsde nélkül; ez a BÉT háttérintézménye. A Keler pénzgyár-szerepe túldimenzionált. Igaz, hogy túltőkésített cég, de a készpénz nagy részét nem lehet belőle kivenni, arra szükség van a működéséhez. A tőzsde idei nyeresége, harmad akkora saját tőkével, hasonló lesz, mint tavaly a Keleré volt. Persze az idei tekintélyes forgalomnövekedésből az elszámolóház is profitál, és ez nyilván növeli eredményét. A HVB volt egyébként az első szakmai befektető, amely némi gondolkodás után felismerte, hogy nem önmagában a Keler a tét, hanem a teljes értéklánc, a két tőzsdével és az elszámolóházzal együtt. A mi stratégiánknak ez központi eleme volt 2002-től.
– Hogyan viselkedik az ideális tőzsderészvényes?
– Örülnék, ha minden részvényes elkötelezett lenne amellett, hogy a tőzsde hosszabb távon is független nemzeti intézmény maradhasson, s döntéseit is ez alapján hozná.
– Mennyire várható el mindez az osztrák tulajdonosoktól?
– A HVB-nek és partnereinek az érdekei régiós szintűek, de reménykedem abban, hogy ez nem kerül összeütközésbe a magyar piaci közösség érdekeivel, és nem kell a pesti tőzsdének olyasmiben részt vennie, ami számára, illetve az ügyfelei számára üzletileg nem megindokolható.
