Több politikus is eltévedt, amikor a parlament kulturális és sajtóbizottságának a tagjait a múlt hónapban körbevezették az MTV Szabadság téri székházában. Mint kiderült, az elavult technikával felszerelt, zegzugos épületben ez mindennapi eseménynek számít. A labirintusból kibotorkáló képviselők egyetértettek abban, hogy igazi megoldás csak a normatív finanszírozás bevezetése lehetne a köztelevízió számára, a médiatörvény módosításához viszont kétharmados többség kell. Ennek esélyét jól mutatja az is, hogy az ellenzéki képviselők nem vettek részt a Szabadság téri „kalandtúrán”.
A havonta körülbelül 1 milliárd forintos veszteséget termelő MTV-nek csak azzal a feltétellel ítélt meg a legutóbb 10,8 milliárd forintos rendkívüli tőkejuttatást az állam, ha középtávú reorganizációs tervet készít. Mivel ebből is csak 4,8 milliárdot utaltak át, a köztévé mintegy negyven saját gyártású műsor készítését szünetelteti. A reorganizációs program első lépésében minden elemében átvilágítják az MTV munkafázisait, a munkatársak tevékenységét, majd a folyamatot elemezve fél éven belül döntenek a tényleges teendőkről.
Az MTV stúdiója. Felvétel állj!
Szintén a reorganizáció része az MTV székházproblémájának a megoldása. Az új épülettel kapcsolatos első döntés még 1999-re vezethető vissza: az MTV Közalapítvány kuratóriumának elnöksége akkor hagyta jóvá a koncepciót a Bojtár utcai telepen építendő új székházról és gyártóbázisról. A komplexum tervezésére még 2000 elején közbeszerzési eljárást írtak ki. Az előkészületek után az MTV 2000. december elejére már szerződési pozícióban volt. Ekkor azonban – egy kormánydöntés alapján – a projektet átvette az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. 100 százalékos tulajdonában lévő Millenniumi Média Szolgáltató Központ Kft., amelybe apportként bevitték a Bojtár utcai területet. A beruházás pénzügyi fedezetéről azonban nem született döntés, ráadásul az MTV bérleti szerződése az ÁPV Rt. tulajdonában lévő Szabadság téri épületre 2003 végén lejárt.
Pénz azóta sincs az új székház megépítésére, ezért ez év nyarán a kormány úgy döntött, hogy public private partnership (PPP) program keretei közt épüljön fel a Bojtár utcai létesítmény. A rendszer lényege, hogy az óbudai ingatlan és az MTV felhasználható eszközei – közbeszerzési pályázaton – egy magánbefektető tulajdonába kerülnek. A leendő befektető mintegy 20 milliárd forintért felépíti, majd működteti az új székházat, az MTV pedig bérelni fogja a komplexumot. Előzetes hírek szerint a majdani beruházóval 20 éves (további 20 évre meghosszabbítható) szerződést kötne az MTV. Az ellenzék máris támadja a megoldást, amelynek révén a futamidő végére a székház magántulajdonba kerülne. Kozák Márton, az MTV Közalapítvány kuratóriumának elnökségi tagja szerint azonban valójában erről a kérdésről még nem született végleges döntés.
NEHÉZ ÜGY. Az első porszem mindenesetre már bekerült a gépezetbe. Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) egyhangúlag úgy döntött, hogy megtagadja az ellenjegyzését annak a megállapodásnak, amely alapján az üzembentartási díj terhére a Magyar Államkincstár elkülöníthette, és közvetlenül a magánbefektetőnek utalhatta volna át a szolgáltatási díjat. Kovács György, az ORTT elnöke azzal indokolta döntésüket, hogy a médiatörvény szerint a pénznek a médiatestülethez be kell érkeznie, és csak onnan juthat a tulajdonos közalapítványon keresztül az MTV-hez, majd a magánbefektetőhöz. „A székház felépítésére állami garanciát nem kaphatunk, hiszen ez a költségvetési hiányt növelné, így a magánbefektetőnek az üzembentartási díj szolgálhatna fedezetül, ez a támogatás viszont nincs bebetonozva, nem normatív, mivel az üzembentartási díj mértékét minden évben a költségvetési törvényben határozza meg a parlament” – vázolja fel a problémájukat Kozák Márton, aki szerint azonban meg fogják találni a megoldást. Az idő szorít, hiszen a tévészékház építésére két évvel ezelőtt kiadott építési engedély 2004. november 20-án lejár. Kozák Márton szerint az első kapavágások akkor is megtörténnek, ha addig nem sikerül befektetőt találni – igaz, erre az esetre csak „fékezett iramú” tereprendezést végeznek majd.
KORLÁTOK. A kurátor úgy véli, a fő probléma továbbra is az, hogy a működési költségeiknél jóval kevesebb pénzt kapnak a büdzséből. „Ha van egy átlagosan 10 liter benzint fogyasztó autónk, de nekünk csak 5 liter benzinköltséget fizetnek ki, akkor meg lehet próbálni leszorítani a fogyasztást mondjuk 8 literre, de ennél többet nem lehet kihozni belőle” – szemlélteti egy példán az MTV helyzetét Kozák Márton.
Az ORTT szerint a médiatörvény nem egyértelmű, de elvileg nem zárható ki, hogy elinduljon a közszolgálati televízió harmadik csatornája (M3, más néven Demokrácia csatorna). A sok nyitott kérdésről a médiahatóság konzultációt kezdeményez. Az MTV máris bejelentette, hogy „a törvényhozás csatornája” leghamarabb január elsején legkésőbb március 15-én megkezdi a sugárzást. Az új csatorna Rudi Zoltán, az MTV elnökének tervei szerint nem jár pluszköltséggel, hiszen van felesleges gyártókapacitásuk. Úgy tudni, a műholdas sugárzásra sem szán külön forrásokat a köztelevízió. Jelenleg ugyanis az MTV rendkívül magas összeget, 7 milliárd forintot fizet az Antenna Hungária (AH) Rt.-nek sugárzási díjként a földfelszíni és a műholdas adásokért (nagyjából 6:1 arányban), miközben a két kereskedelmi csatorna együtt nem fizet annyit, mint az MTV csak a földfelszíni sugárzásért. A tervek szerint ezt az AH Rt. is elismerné, és „grátisz” sugározná az új műholdas csatornát (csatornákat) is.
