 |
Van-e valóságos alapja a forint elleni spekulációnak? A hazai gazdaság alapvető jellemzőiről, fundamentu-mairól erősen megoszlanak a vélemények. A Fitch nemzetközi hitelminősítő intézet megítélése szerint a fundamentumok javulnak, és ezt a pénzpiacok nem veszik figyelembe. Egy évvel ezelőtt bezzeg 9 százalék fölött volt az államháztartási hiány mértéke (viszont a piac a forint erősödésére tett). Bár a Fitch már akkor is „negatív kilátással” látta el a magyar adósság minősítését, és ebben nagy szerepe volt – amint arra most emlékeztetnek – a kormányzati és a jegybanki politika közti, úgymond, „inkonzisztenciának”.
Bokros Lajos ex-pénzügyminiszter, a Világbank igazgatója viszont alapvető bajokat lát: szerinte az exportvezérelt növekedést aláásó gazdaságpolitika már 2000-ben elkezdődött, és az államháztartás hiányának GDP-hez viszonyított mértéke évek óta meghaladja a növekedést (ez ahhoz vezet, hogy az államadósság mértéke – és így persze a terhe – is nő). A piac nagy részéhez hasonlóan Bokros irreálisnak tartja, hogy az ország képes 2008-ban csatlakozni az euróövezethez, mivel véleménye szerint ilyen gyorsan nem tud megfelelni a maastrichti – fundamentális – feltételeknek.
A héten mindenesetre nem valami jó híreket adott magáról a hazai gazdaság. Az infláció éves üteme novemberben 5,6 százalékra ugrott – az egy hónappal korábbi 4,9-ről. Az igen jó tavalyi „bázis” miatt (2002 végén megállt a fogyasztói árak emelkedése) mindenki az infláció gyorsulását várta, de ennek mértéke meglepetést keltett. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) például novemberi inflációs jelentésében az év végére 5,1 százalékos pénzromlást jelzett előre. Ezúttal az élelmiszerárak lódultak meg (egyébként már a második hónapja). Az októberhez viszonyított áremelkedés 0,6 százalék, és ennek több mint feléért – 0,37 százalékpontért – az élelmiszerek a „felelősek”, sőt ezen belül az idényáras élelmiszerek 0,3 százalékponttal nyomták fel a fogyasztói árszintet. Erre lehetne mondani: balszerencse, hiszen a fogyasztói kosár 64,5 százalékának áralakulását mérő alapdrágulás (maginfláció) csak kismértékben nőtt. Márpedig ez a monetáris politika által igazán befolyásolható mutató, amelyből kiszűrik egyebek mellett a feldolgozatlan élelmiszerek drágulását (lásd az ábrát). Ámde: a kellemetlenség fokozódna, ha elhúzódna az élelmiszerár-emelkedés, mivel a jövő év elején már az adóemeléshez hozzáadódva pörgetné fel az inflációt. Hasonló okfejtéssel indokolta az MNB monetáris tanácsa is hétfőn, hogy nem mérsékelte a 12,5 százalékos – tetemes – alapkamatot: „…a novemberi inflációs adat mintegy 0,5 százalékponttal meghaladta a várakozásokat. Bár az infláció növekedésének döntő része a monetáris politika hatáskörén kívül eső termékkörhöz (regulált árak, élelmiszer) kapcsolódik, a növekedés emeli az inflációs várakozások jövő évi beragadásának – az indirekt adó emelések miatt egyébként is magas – kockázatát. Ilyen helyzetben óvatos kamatpolitikára van szükség.”
A másik rendkívül kellemetlen hír a fizetési mérleg további drasztikus romlása. Október újabb 469 millió euró deficitet hozott, így a tíz havi hiány már meghaladja a 4 milliárd eurót: több mint az elmúlt években a teljes 12 hónap alatt (lásd a grafikont). A fizetésimérleg-romlás nagyobb részben a külpiaci áruforgalomban duzzadó importtal és a vele szemben stagnáló exporttal magyarázható, kisebb részben pedig az idegenforgalmi bevételek – tíz hónap alatt félmilliárd eurónyi – viszszaesésével. Októberben kulminált a magyarok külföldi tőkebefektetése is (elsősorban a Mol és az OTP terjeszkedésének köszönhetően), a fizetési mérleg egyetlen hónap alatt 714 millió euró működőtőke-kiáramlást mutat, amivel szemben mindössze 132 milliós beáramlás állt. A magyar társaságok külföldi befektetéseinek ez a nagyszerű felgyorsulása óhatatlanul tágította az űrt a fizetési mérleg finanszírozásában.
 |
A vámstatisztika 4 milliárd eurónyi hiányt mutat ki az első tíz havi külkereskedelemben, mivel az export az európai közös pénzben mérve csak 0,9 százalékkal nőtt a tavalyi hasonló időszakhoz képest, az import viszont 5,1 százalékkal. Kedvező jel ugyanakkor, hogy október hónapban az export növekedése valamelyest meghaladta az import gyarapodását, az ipari export volumene pedig valóban komoly ütemben, 18,2 százalékkal bővült. Az iparban az első tíz havi exportnövekedés is jelentősnek tekinthető: 9,1 százalék, a Központi Statisztikai Hivatal által megfigyelt kiemelt ágazatokban pedig az októberi új rendelések értéke 22,8 – ezen belül az új exportrendelések állománya 26,6 – százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
Vannak tehát határozottan kedvező jelek. De vannak ijesztőek is.
