 |
| Andreas Treichl. Egyesek szerint az amerikai stílusú vezetésével és kimagasló eredményeivel az állóvizet felkavaró Erste-vezér személye az igazi célpont. |
Bombaként robbant a bankháború híre Ausztriában, s rögtön kezdetét vették a találgatások, mi állhat a BA-CA oly vehemens támadásának hátterében. A jelenleg már a német HVB Group tulajdonában lévő piacvezető pénzintézet ugyanis három fórumon – az Európai Unió illetékes szervénél, az osztrák versenyhivatalnál és az osztrák pénzügyi felügyeletnél – is azzal vádolja az Erste Bankot, hogy a vele úgynevezett szavatossági társulásban együttműködő takarékpénztárak mérlegét a sajátjában konszolidálja. Emiatt – a versenytárs szerint – a bank nagyobbnak tűnik a valóságosnál, a saját tőkéje jelentősen megnő, és a jobb rating (besorolás) révén jogtalan előnyöhöz jut, azaz megsérti a versenyszabályokat. A piaci pletykák szerint elképzelhető, hogy a sikerekben fürdőző, amerikai stílusú vezetésével és kimagasló eredményeivel az állóvizet felkavaró Erste-vezér, Andreas Treichl személye az igazi célpont. Ugyanakkor az is felmerül, hogy ez lenne a bosszú, amiért az Erste a magyar Postabankot 101 milliárd forintos csillagászati áron megkaparintotta a privatizációs pályázaton második helyre sorolt BA-CA orra előtt. Van, aki a bosszúállást ugyan nem vitatja, de korábbi idők sérelmét gyanítja a háttérben. Az Erstének ugyanis annak idején nagy szerepe volt abban, hogy a Bank Austria a Creditanstalt bekebelezésekor (lásd külön írásunkat) kénytelen volt megválni Bécs város kezességvállalásától, ami akkor rontott a besorolásán.
| Takarékpénztári múlt |
Ausztriában jelenleg 65 takarék-énztár működik, ezek egy része települési, más része egyesületi. Alapformájukban jogilag nincs tulajdonosuk, a tulajdonosi funk-ióat a települési takarékpénztá-aknál a polgármester, illetve az önkormányzat látja el, míg a másik típusnál ezt egy egyesület végzi.
Kialakult azonban egy speciális forma is, amelyet a kényszer hozott létre. Míg korábban a fiókalapítást pénzügyminiszteri engedélyhez kötötték, ez a korlát a hetvenes években megszűnt, így új terjeszkedési lehetőségek nyíltak a pénzintézetek számára. Amíg azonban a részvénytár-asági formában működő bankok az ehhez szükséges tőkét könnyedén beszerezhették a tőkepiacokról, addig a takarék-énztáraknak erre nem volt lehetőségük, expanziójuk saját tőkekorlátjukba ütközött.
Ezért egyes pénztárak úgy dön-öttek, hogy aktív banküzlet-águkat részvénytársaságba helyezik ki, azaz egy bankot hoznak létre. Ezután bár taka-ékpénztárak maradnak, valójá-an már csak a bank feletti tulajdonosi jogokat gyakorolják. Ezek az úgynevezett üzletrész-ezelő takarékpénztárak, amelyek vezetése gyakorlatilag megegye-ik a tulajdonukban lévő bankéval.
Az Erste Österreichische Spar-Cassét 1819-ben alapította egy Bécs város tehetős polgáraiból álló egyesület. A takarékpénztár nyereségének egy részét jótékonysági célokra, közcélú intézmények finanszírozására használták, a másik része pedig a vállalkozásban maradt. Operatív üzemét 1993-ban szervezték ki részvénytársa-ágba, azóta a tulajdonosi funkciókat az üzletrészkezelő takarékpénztár, az AVS látja el. Az Erste Bank tőzsdére vitelekor – a tranzakció az Erste Österreichische Spar-Casse Bank AG és a GiroCredit fúziójával történt 1997-ben – az AVS addigi 100 százalékos tulajdonrésze 41 százalékra csökkent, jelenleg pedig 35 százalék. Egyébként éppen amiatt, hogy a világon máshol nem létezik az üzletrészkezelő takarékpénztár intézménye, a napokban az AVS alapítvánnyá alakult át.
A BA-CA, azaz pontosabban a Bank Austria maga is takarék-pénztári gyökerekkel rendelkezik, ugyanis a CA-t 1997-ben megvásárló pénzintézet a Zentralbank és a Landerbank fúziójából 1991-ben jött létre. A Zentralbank Bécs város tulajdonában volt egy üzletrészkezelő takarékpénztáron keresztül, így a fúzió után az osztrák főváros 40 százalékos tulajdonrésszel rendelkezett a Bank Austriában. A CA megvásárlásakor a többi bank – köztük az Erste – nyomására az üzletrészkezelő takarékpénztár részesedését le kellett építenie, mégpedig oly módon, hogy az nem vett részt a tőkeemelésben. Kifogásolták ugyanis, hogy a privatizáló intézmény maga is állami tulajdonban van. |
|
Ha a BA-CA indíttatása nem is világos, érdemes közelebbről megvizsgálni, mi az alapja a támadásnak. Az Erste Bank és 55 takarékpénztár 2002 januárjában olyan szavatossági társulást hozott létre, amelyben kölcsönösen garantálják ügyfeleik betéteit. (Az Erste Banknak egyébként további 10 takarékpénztárban van különböző mértékű részesedése.) Ezenkívül közös termékfejlesztést végeznek, egységesítik a kockázatkezelési politikájukat is.
Az osztrák parlament 2002 szeptemberében hatályba léptetett törvénymódosítása szerint azok a hitelintézetek, amelyek az osztrák banktörvényben (BWG) meghatározott feltételek mellett egy szavatossági társuláshoz tartoznak, egy hitelintézeti csoportot alkotnak. Ez pedig azt jelenti, hogy számaikat együttesen kell figyelembe venni, azaz konszolidálni kell. Az Erste Bank ennek fényében számítja a mérlegadatait, ami a saját tőke 250 millió eurós növekedését és a tőkemegfelelési mutató emelkedését hozta magával.
A törvényt egyébként az Erste-vezér után Lex Treichlnek becézik, hiszen elsőként ez a pénzintézet alkalmazta a konszolidációt, így egyenesen olyan a jogszabály, mintha erre a bankra szabták volna. Az Erste illetékesei ma magánbeszélge-ésekben elárulják, hogy gyors reakciójuk a németek csodálatát váltotta ki: az ottani bankpiacon hasonló a helyzet, sok a takarékpénztár, kívánatos lenne tehát a viszony rendezése. Sőt, Baden-Württembergben, Hessenben és Bajorországban is hasonló modellt fontolgatnak, hiszen az állami (tartományi) tulajdonú Landesbankok besorolása ott ugyancsak javulna a kooperáció révén – igaz, a konszernalakítást az illetékesek ott elvetik.
A BA-CA a panasz benyújtásának egyik indokaként azt említi, hogy ez a törzstőke-polírozó módszer vonzó lehet más banki együttműködések, így például a Raiffeisen-csoport számára is, amely a vele kapcsolatban álló szövetkezeti pénzintézetek mérlegét nyelhetné le hasonló módon; ráadásul a Volksbank is hasonló lépést fontolgat. A BA-CA egyébként azzal is érvel, hogy a Lex Treichl önmagában sem EU-konform. Az Erste, amely egyelőre vállrándítással intézi el a vádakat, már azt sem érti, miért most jut eszébe a BA-CA vezetésének az eljárás. Azonban akár elismerik a Grabenen, az Erste központjában, akár nem, a dolog kínos. Főleg, mert mostanában másról sincs szó. Az Erste láthatóan jobban szeretne közép- és kelet-európai szerepének növekedéséről beszélni; arról, hogy lassan megkezdik Magyarországon is a tényleges munkát. A sajtóreferens szomorúan említi: hiába jelentették be, hogy december elsejétől az Erste ausztriai kliensei bankkártyájukkal különdíj nélkül emelhetnek le számlájukról pénzt a magyarországi Erste pénzautomatáknál, a hír elsikkadt. Ugyanis a bejelentés napján, két órával később került nyilvánosságra, hogy a BA-CA kiásta a csatabárdot.
