Belföld

Hazai jogsértés – külföldi orvoslat

Az elmúlt két évben jelentősen meggyengült a fékek és ellensúlyok rendszere Magyarországon – írja az ÉS-ben Kádár András Kristóf.

„A kormánytöbbség felszámolta, „elfoglalta”, működésükben jelentősen korlátozta a végrehajtó hatalom kontrollját jelentő intézményeket. Példa erre az Alkotmánybíróság hatásköreinek csorbítása, az Országos Választási Bizottság lecserélése, a Legfelsőbb Bíróság elnökének idő előtti „menesztése” vagy a nagy részükben vezető tisztséget viselő, 62 év feletti bírák elküldése.”

Ezért a jogvédő szervezetek a nemzetközi fórumok felé fordultak. A Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet „jogállamvédő” platformja például többször figyelmeztette az Európai Uniót és a nemzetközi szervezeteket a jogállamiságot fenyegető folyamatokra. Gyakorta eredménnyel, de azért „sikerről” túlzás volna beszélni. Az így elért változások az alapvető hibák kiküszöbölésére jellemzően nem alkalmasak. (Kivétel a bírák kényszernyugdíjazása, de abban az uniós joggal mentek szembe!)

„Az átütő eredmények hiánya nem meglepő, hiszen a legtöbb ilyen szerv csupán ajánlásokat tehet” – véli a szerző. Ezek viszont nem tántorítják el a kormánytöbbséget a megkezdett „unortodox” lépéstől. Nincs ez másképp emberi jogi ügyekben sem. A mindenki által kezdeményezhető absztrakt alkotmánybírósági normakontroll megszüntetésének legsúlyosabb következménye, hogy a jogállamiság iránt elkötelezett személyeket megfosztja attól, hogy a fékek és egyensúlyok rendszerét torzító, de egyéni sérelemként meg nem fogható normák alkotmányossági vizsgálatát kezdeményezzék.

Ez tükröződött például az indokolás nélkül elbocsátott kormánytisztviselők ügyében. A Helsinki Bizottság a politikailag megbízhatatlannak tartott közszolgák tömeges elküldésében csak abban találhatott fogást, hogy az indoklás nélküli elbocsátás megfosztja az érintetteket a jogorvoslat lehetőségétől, indoklás híján ugyanis nincs mire hivatkozniuk.

Egyébként az alkotmányos panasznak idehaza addig van csak értelme, amíg azt a kormányerők be nem betonozzák, érvel Kádár, ha a kormányzó többség formailag szabályosan az Alaptörvénybe emel valamit, Strasbourg kecsegtet a legtöbb reménnyel.

 

(A teljes cikk az ÉS-ben olvasható!)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik