Belföld

EU-biztosunk cáfolja az EU Magyarország-fóbiáját

andor lászló (andor lászló, )
andor lászló (andor lászló, )

Andor László szerint nincs olyan szerződés, amely úgy lenne érvényben, hogy ne fogadta volna el minden tagállam.

Andor László szerint nem lehet arról beszélni, hogy az unióban vagy Nyugaton bármiféle előítélet vagy elfogultság lenne Magyarországgal vagy akár a kétharmados parlamenti többséggel bíró magyar kormánnyal szemben.Az Európai Bizottság (EB) foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős biztosa a Népszavának adott interjúban azt mondta: az, hogy mégis kialakult egy feszült helyzet, és különféle eljárások indultak, döntően annak a nagyon gyors, sokszor elsietettnek mondható törvényalkotási folyamatnak a következménye, amely Magyarországon lezajlott.

Szerinte az EB egyes lépéseinek semmi közük ahhoz, hogy jövőre európai választások lesznek, hiszen azokon politikai pártok indulnak, “amelyek képviselői majd bekerülnek az EP-be, ennek pedig nyilván hatása lesz arra, hogy milyen EB áll össze. De ez önmagában nem befolyásolja, hogy kik lesznek a későbbi biztosok, hiszen a tagállami miniszterelnökök jelölnek biztost”. A magyar kormány ilyen típusú spekulációját nagyon nehéz lenne igazolni.


Fotó: Neményi Márton

“Minden biztos a dolgát végzi. Azt teszi, amiről úgy gondolja, hogy a rábízott területen szükséges. Az EB-nek pedig minden területen az a feladata, hogy az uniós szerződés fölött őrködjék. Ez az, amit legtöbbször el szoktunk mondani a Bizottság mandátumával, küldetésével kapcsolatban. Az EB a szerződések őre és azok végrehajtásáért felel, hiszen azokat az összes uniós ország elfogadta. Nincs olyan szerződés, amely úgy lenne érvényben, hogy ne fogadta volna el minden tagállam” – emlékeztetett Andor László.

Foglalkoztatási ügyek kapcsán a biztos emlékeztetett rá, hogy a magyar statisztikáknál meg kell nézni, hogy mennyi az úgynevezett közfoglalkoztatott vagy közmunkás, s hányan vannak a tényleges munkaerőpiacon. A cél az lenne, hogy a versenyszféra foglalkoztató képessége tudjon növekedni, amiről ma nem beszélhetünk. Ráadásul sokan azért válnak közfoglalkoztatottá, mert nagyon rövid a munkanélküli segély időszaka. “Az, hogy 90 nap után nincs lehetőség munkanélküli segélyre, sokakat kényszerhelyzetbe hoz, amire nincsen példa máshol az EU-ban. Magyarországon kívül nem jellemző a hat hónap alatti időszak, s voltak olyan országok, ahol éppen a válság időszakban hosszabbították meg a munkanélküli segélyezést, például Lettországban – emlékeztetett.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik