Az három titkosszolgálat által folytatott levelezést tartalmazó iratokból, amelyekre egy jelöletlen épületben találtak rá Tripoliban, kiderült, hogy az amerikaiak 2002 és 2004 között terrorizmussal gyanúsított személyeket adtak át kihallgatásra Líbiának, közli Pogár Demeter, az MTI tudósítója Washingtonból. Mi több, a CIA érdeklődést mutatott az után, hogy az észak-afrikai ország területén rész vehessen a vallatásban. Az amerikai kémszervezet egy “Steve” nevű embere Musza Kuszától, a líbiai hírszerzés volt vezetőjétől kérte, hogy CIA állandó képviseletet létesíthessen a hazájában.
Az Egyesült Államok és Líbia fagyos kapcsolataiban azután következett be enyhülés, hogy Tripoli 1999-ben kiadta az 1988-as lockerbie-i merénylet két elkövetőjét, lemondott a tömegpusztító fegyverek előállításáról, majd a 2001. szeptember 11-i terrortámadások nyomán elítélte a terrorizmust. Az ENSZ 2003 szeptemberében, az Egyesült Államok pedig 2004. szeptember 20-án szüntette meg szankcióit a Kadhafi-rezsimmel szemben. A CIA ugyanebben az évben létesített “állandó” missziót Líbiában.
Az iratok közül előkerült a vallatásra átadott foglyok neve, érkezésének időpontja, a nekik felteendő kérdések listája, több külföldi követség és líbiai telefonszám lehallgatásának jegyzőkönyve, valamint egy, az MI6 által elkészített beszédtervezet, amelyben Moammer Kadhafi azt javasolta, hogy a Közel-Keletet változtassák “a tömegpusztító fegyverektől mentes övezetté”. A CIA és az MI6 cserébe líbiai és más állampolgárságú arabokról szolgáltatott ki Tripolinak információt, a többi között olyanokról, akiket a guantánamói börtönökben hallgattak ki. Értesüléseket osztottak meg olyan személyekről is, akiket pedig magul nem találtak veszélyesnek. A dokumentumokban szó esett olyan külföldi – így szomáliai – fegyveres csoportokról, amelyek tagja a Kadhafi-rezsimtől kapott anyagi támogatás fejében zsoldos szolgálatot teljesítettek Líbiában.
A vallatásra kiszolgáltatott, terrorizmussal gyanúsított foglyokról szóló iratokból kiderült, hogy a CIA és az MI6 nemcsak az líbiaiakkal, de más európai kormányokkal, valamint Malajziával, Dél-Afrikával, Thaifölddel, Hongkonggal és Pakisztánnal is együttműködött. A kiadatásokat annak ellenére végrehajtották, hogy jogvédő szervezetek figyelmeztettek a líbiai büntetés-végrehajtási intézményekben uralkodó embertelen bánásmódra. Egyebek között arra is, hogy a tripoli Abu Szlim börtönben 1996-ban 1200 rabot mészároltak le.
A Langley (a CIA-parancsnokság), London és Tripoli közötti faxkapcsolat működését tesztelő üzenetekből az derült ki, hogy a két titkosszolgálat emberei bensőséges, már-már baráti kapcsolatokat alakítottak ki egymás között.
