Görögországban azért kell ismét választást tartani, mert májusban nem tudtak megegyezni a pártok a kormányalakításról. Minden felmérés arra mutat, hogy a vasárnapi választásokon sem fog abszolút többséget szerezni egyetlen párt sem a 300 tagú athéni parlamentben.
A gazdasági-pénzügyi válság miatt az országnak mielőbb cselekvőképes kormányra van szüksége. Csakhogy a görög pártok nem szívesen működnek együtt politikai ellenfeleikkel, a koalícióknak nincs hagyományuk Athénban. A lapok több forgatókönyvet is “lejátszanak” a választások utáni alternatívák közül.
1. forgatókönyv: a nemzeti megmentés széles bázisú kormánya. Ebben a három legjelentősebb párt vehetne részt: a konzervatívok (Új Demokrácia), a szocialisták (Paszok) és a baloldali radikálisok (Sziriza). Esetleg csatlakozhatna hozzájuk a kisebb, mérsékelt Demokratikus Baloldal (Dimar). E koalíció közös nevezőjét az euróövezetben való bennmaradás képezné. Egyúttal a kormány szorgalmazná a megszorítási program enyhítését, arra hivatkozva, hogy a takarékossági intézkedések megbénították a gazdaságot. Egy ilyen koalíció stabil és cselekvőképes volna, mivel a lakosságnak több mint 70 százalékát képviselné, és kényelmes többségre támaszkodna a parlamentben.
2. forgatókönyv: olyan kormány alakul, amelyben összefognának az egyértelműen Európa-párti erők, tehát az Új Demokrácia, a Paszok és a Demokratikus Baloldal (Dimar). E változatnak az lenne a bökkenője, hogy ellenzékbe szorítaná a radikális Szirizát. Ez a párt pedig – amelyhez időközben átállt számos, korábban a Paszok színeiben politizáló szakszervezeti vezető – összefogna a kommunistákkal (KKE), és sztrájkokat és tüntetéseket szervezve teljes káoszba dönthetné Görögországot.
3. forgatókönyv: a Sziriza és a Demokratikus Baloldal összefogása, amennyiben e két párt elegendő számú mandátumot szerez a törvényhozásban. Úgy tűnik azonban, hogy a Dimarnak nem fűlik a foga egy ilyen baloldali koalícióhoz. Ugyanez mondható el a kommunistákról. Ebből következően a megoldás egy olyan kormány lehetne, amelyben a Sziriza, a Paszok meg a Dimar venne részt. Hátulütője azonban ennek a lehetőségnek az, hogy számos baloldali politikus nem hajlandó együttműködni a Paszokkal, amelyet felelősnek tartanak a kialakult válságért.
A 4. és a lehető legrosszabb forgatókönyv: a politikusok nem tudnak egyezségre jutni, és újabb választásokat kell kiírni. Ez azt jelentené, hogy Görögország újabb 6 hétre cselekvőképes kormány nélkül maradna, és egy szép napon összeomlana. A bérek kifizetésére, a nyugdíjak folyósítására, gyógyszerekre csak július közepéig van pénze az államnak.
Eredetileg 32 párt szállt volna harcba, közülük azonban 11 kis párt visszavonta indulási szándékát. A rajthoz álló 21 párt közül csupán hétnek van tényleges esélye arra, hogy átugorja a parlamentbe jutást jelentő 3 százalékos szavazatküszöböt. Íme a lista:
Új Demokrácia: a konzervatív párt volt kormányon 1981-ben, amikor Görögország belépett az Európai Gazdasági Közösségbe (a mai EU elődjébe). Szilárd híve az ország euróövezeti tagságának. Elnöke, Antonisz Szamarasz azt ígérte a külföldi hitelezőknek, hogy kormányra kerülése esetén kitart a takarékossági program mellett. A májusi választásokon elszenvedett jelentős veszteségek után viszont a párt újabban a megszorítások enyhítését szorgalmazza. Felmérések szerint fej-fej melletti versenyfutás várható az elsőségért az Új Demokrácia és a Radikális Baloldali Koalíció (Sziriza) között.
Radikális Baloldali Koalíció (Sziriza): baloldali mozgalmak tarka egyvelege, amely a szélsőballal is kacérkodik. Híve ugyan annak, hogy Görögország maradjon tagja az Európai Uniónak és az euróövezetnek, ugyanakkor azt akarja elérni, hogy Athén deklarálja: nem fizeti vissza adósságait. A Sziriza a májusi választásokon a második helyen futott be a konzervatívok mögött, csaknem megnégyszerezve szavazatait (16,8 százalék) az előző, 2009. évi voksoláshoz képest (4,7 százalék).
Pánhellén Szocialista Mozgalom (Paszok): a 2009 őszétől tavaly novemberig egyedül kormányzó szocialisták szintén elkötelezettek amellett, hogy az ország maradjon tagja az euróövezetnek. Ennek érdekében pedig következetesen végre kell hajtani a takarékossági csomagtervet. A Sziriza májusi előretörése láttán viszont újabban a Paszok is szorgalmazza a megszorító intézkedések enyhítését. Ennek dacára a felmérések a párt további visszaesését vetítik előre. A szocialisták 2009 őszén a leadott szavazatok 44 százalékával nyerték meg a választásokat, ezúttal azonban legföljebb 13 százalékos eredményre van kilátásuk.
Görög Kommunista Párt (KKE): a keményvonalas kommunisták nyíltan követelik Görögország azonnali kilépését az eurózónából és az Európai Unióból. Egyetlen centet se fizessünk vissza a hitelezőknek – harsogják a párt korifeusai. A KKE támogatottságát 7 százalékra becsülik.
Független Görögök (AE): ezt a pártot az Új Demokráciából kilépett politikusok hozták létre. Az AE vezetősége szerint Görögországot “megszállás alatt” tartják a hitelezők, ezért “föl kell szabadítani”; a kormány pedig egy centet se fizessen vissza a bankoknak. A párt idegenellenes, ráadásul jóvátételt követel Németországtól a II. világháborúban szenvedett károkért. Fölmérések szerint az AE akár a szavazatok 6 százalékát is begyűjtheti.
Demokratikus Baloldal (DA): ez a mérsékelt baloldali párt híve annak, hogy Görögország maradjon tagja az euróövezetnek. Felmérések azt jósolják, hogy vasárnap 5 százalék körüli eredményt érhet el.
Arany Hajnal (XA): fajgyűlölő, idegenellenes, fasiszta párt. Bevallott célja, hogy “kikergesse” Görögországból az összes bevándorlót. Tagságának jelentős része erőszakra hajlamos. A választásokon a szavazatok 4,5 százalékát szerezheti meg.
A legutóbbi felmérések azt mutatják, hogy a győzelemre a konzervatív Új Demokráciának és a Radikális Baloldali Koalíciónak (Sziriza) van leginkább esélye. Abszolút többséget azonban várhatóan egyikük sem fog szerezni, így mindenképpen újabb kemény alkudozásra van kilátás a pártok között egy koalíciós kormány megalakítása érdekében.
