Több mint egy hónapja (április 28.) nem tudni semmit a két Szíriában elrabolt magyarról. Bár a Terrorelhárítási Központ tagjai szinte napokkal az incidens után – némi vízummizériát követően – a helyszínen voltak, de érdemi információ azóta sem látott napvilágot a túszok hogy- és hollétéről, a tárgyalások állásáról, vagy arról, hogy egyáltalán elkezdődtek-e az egyeztetések.
Dr. Bourgla Oszama, a Bicskén élő szír származású magyar orvos szerint a túszok minden valószínűség szerint a túszejtés színhelyéül szolgáló Deir ez-Zór városában vannak még. „Ez a hely a sivatag kellős közepén van, Damaszkusztól több száz kilométerre a pusztában. Nem nagyon van máshol hely a közelben, ahol feltűnés nélkül el lehetne rejteni őket” – nyilatkozta a Hír24-nek a bicskei orvos.
Bourgla Oszama fordította le Musztafa Kalifa, szír származású filmrendező A burok című könyvét magyarra, amely a szír titkosszolgálatok kegyetlenségeit és az ottani börtönviszonyokat mutatja be testközelből. Elmondása szerint az Asszad-rezsim nemrég amnesztiát hirdetett a nemzetközi nyomás hatására, melynek keretében számos börtönből engedtek szabadon foglyokat. A rácsok mögül azonban nem a politikai okokból fogvatartottak szabadulhattak, sokkal inkább köztörvényes bűnözőket engedtek el, hogy ezzel is fokozzák a szíriai lakosság félelemérzetét és rászorítsák őket arra, hogy inkább a kegyetlen, de rendet tartó, elnyomó rezsimet támogassák.
Esélyes tehát, hogy a magyar túszokat is egy ilyen banda tarthatja fogságában, hiszen, ahogy Bourgla Oszama mondta, az emberrablás egyre általánosabbá válik az országban. Az ő unokatestvérét is elrabolták, pedig közel tucatnyi katonai ellenőrzőponton kellett átjutniuk az emberrablóknak oda-vissza is, alapos a gyanú tehát, hogy a checkpointokon akár pénz, akár más szolgáltatás ellenében átengedték őket. Deir ez-Zór környékén egyébként gyakran átláthatatlan, hogy ki gyakorol éppen fennhatóságot a régió felett.
A szír származású orvos szerint Asszad legutóbbi parlamenti beszédében egyértelműen tovább fenyegette népét („A sebész nem riad meg, amikor sok vért lát, ha amputál, hanem folytatja a beavatkozást a sikeres műtét befejezéséig”). Hozzátette, nem igazán van értelme polgárháborúról beszélni, hiszen a kormányerők civileket támadnak, a dezertált 100 ezer katona pedig leginkább saját védelmére rendezkedett be, hiszen halálbüntetés várja őket fogság esetén.
Szerinte a szírek külső beavatkozást, illetve legalább annak lehetőségét várják a nemzetközi közösségtől, hiszen a nyomásgyakorlás hatására megsokszorozódhatna a dezertálók száma és a rezsim vezetői rétegéből is többen távoznának. Oszama most optimista, mint mondja, a legújabb tárgyalások a kínaiakkal és az oroszokkal felcsillantják a lehetőséget, hogy ők is lemondjanak az Asszad-rezsim hallgatólagos támogatásáról, és elfogadják egy átmeneti kormány felállítását.
| A keresztények lépéshátrányból indulnak |
| A Burok című könyv írója, Musztafa Kalifa 12 évet töltött el, többek között egy olyan szír börtönben a sivatag közepén, ahol ezalatt közel 25 ezer emberrel végeztek – mesélte Bourgla Oszama, a magyar fordító. Musztafa Párizsban tanult filmrendezőnek, majd tanulmányai befejeztével hazament, hogy hazájában rendezzen sorozatokat, filmeket. 1982-ben, mikor hazament, letartóztatták és bár semmiféle politikai kötődéssel nem rendelkezett, a Szír Kommunista Akciópártban betöltött tagsággal gyanúsították és vallatták, kínozták, verték éveken át. A politikai fogoly helyzetét még rosszabbá tette, hogy keresztény vallása miatt saját fogolytársai is alsóbbrendű személyként kezelték. 12 év után miniszteri beosztásban lévő nagybátyja közreműködésével sikerült kiszabadulnia. |
