Orbán Győző cége ügyeiről nyilatkozik
Vállalkozása ügyeiről az elmúlt tíz évben a sajtónak nem nyilatkozó Orbán Győző, a miniszterelnök édesapja úgy gondolta, itt az ideje tiszta vizet önteni a pohárba. Exkluzív interjút adott a Népszabadságnak. A cikkből megtudhatjuk, hogy Orbán Győző tárgyalási pozíciója partnereivel szemben jóval kedvezőbb volt, amíg fia nem volt ilyen magas beosztásban. Tárgyalófelei ugyanis félnek üzletet kötni, szívesebben beszélgetnének vele „italról, nőkről, időjárásról, bármiről”.
A miniszterelnök édesapja beszél a Dunaferrnek szállított dolomitról is. Elmondása szerint a gánti bánya képviseletében 1980 óta minden évben küldött árajánlatot a vasműbe, ám ezeket 1999. januárjáig nem fogadták el. Szerződés 1999. áprilisában született a vasmű és a gánti bánya között, havi hatezer, azaz évi hetvenkétezer tonnáról, 2027 forintos tonnánkénti áron. A megállapodás 2003. áprilisáig érvényes. Orbán Győző szerint a dolomit „extraprofitot nem hoz a cégnek, ugyanis a kőbányászatban nincsenek csodák”. Három- esetleg ötszázalékos nyereség már sikernek számít.
A bányaprivatizációval kapcsolatban Orbán Győző elmondta, hogy Fideszhez közeli cégektől kizárólag szellemi segítséget kapott. Fia baráti köre – Simicska Lajos, Győri Tibor, Schlecht Csaba – sok jó tanáccsal látta el.
Ha a sajtó többi jeles tagja is szeretne interjút, van rá mód, Orbán Győző határozottan nem zárkózik el, előbb azonban kéri a tisztelt lapokat, hogy fizessenek be egy nagyobb összeget a gánti szociális otthon számlájára.
A Torgyán-villa titkai
Nem először veszi górcső alá a kiváncsi sajtó a Torgyán házaspár Tállya utcai palotáját. A villa most újra az érdeklődés középpontjába került, mivel kiderült, hogy a ház összesen 120 millió forint értékű generálkivitelezésével Torgyánné Cseh Mária a múlt héten letartóztatott Fazekas Árpádot bízta meg, akinek egyszemélyi tulajdonú cége, a Vix Kft. érintett a Concordia Közraktár Rt. jogsértő búzaügyletében.
Az ominózus, több mint 50 millió forintos búzaügylet úgy zajlott le, hogy Korompai Nikolett személyes utasítására a Concordia saját cége, a GSM ’96 Kft. egy, a gabonapiacon ismeretlen cégnek adott el 11 ezer tonna búzát, ahelyett, hogy a valódi vevő, az Agrograin Rt. részére értékesítette volna. A nem sokkal korábban alakult kis cég, a Ploy Kft. még a vásárlás napján továbbadta a nagy mennyiségű búzát az Agrograinnek, ám csaknem 56 millió forinttal többért, mint amennyiért vette. Az üzlet hasznát a Ploy fiktív szerződések ellenértékeként kifizette öt különböző vállalkozásnak, köztük a Vixnek.
Tisztességtelen erőfölény a kishalakkal szemben
Az UEFA két éve arra kérte az Európai Bizottságot, állapítsa meg, sérti-e az EU alapszerződését, hogy a Bajnokok Ligája meccsek közvetítési jogaiért egy időben versenyeztetik a fizetős és az ingyenes tévécsatornákat. A Bizottság – hosszasan rágódva a problémán – most arra jutott, hogy bár nem jogsértő, de a mostani gyakorlatnak több a hátránya, mint az előnye, és a versenyben csak az igazán nagy tévétársaságok rúghatnak labdába.
A 72 európai klub részvételével megrendezett Bajnokok Ligája bevételeinek 80 százaléka, 530 millió euró a közvetítési jogokból származik. Az UEFA jelenleg országonként egy-egy társasággal három-négy éves szerződést köt. A Magyar Televízió a tavalyi 28 ezer dollárral szemben idén 20 ezret fizetett az előselejtezőben résztvevő Fradi meccsének közvetítési jogáért. Ferencváros – Hajduk Split 0:0, Üllői út, 10 ezer néző.
