Lehet, hogy a gyakorlatban sikerült az ember klónozása, de bizonytalan, hogy mi lesz a klónozott gyermek sorsa – figyelmeztet Raskó István, az MTA Szegedi Biológiai Központ genetikai intézetének igazgatója.
A szegedi kutató szerint állatkísérletek bizonyítják, hogy a klónozott állatok nagy része fejlődési rendellenességgel születik, illetve kortársainál hamarabb öregszik. Nem lehet tudni azt sem, hogy klónozott ember esetében mennyire emelkedik meg a rákos elváltozásokra való hajlam. A sejtekben létezik ugyanis egy DNS-javító mechanizmus, amely az éppen aktív folyamatokat szabályozó géneket javítja. Egy kiemelt sejtnek tehát léteznek aktív, tehát bizonnyal javított génjei, de többi génjében olyan károsodásokat hordozhat, ami beláthatatlan következménnyel járhat a fejlődő szervezet számára.
A Népszabadság írása szerint Raskó professzor azt kívánja, hogy az állítólag megszületett klónozott gyerek egészséges legyen, ugyanakkor a kizárólag reproduktív célokat szolgáló beavatkozást etikai okokból elítéli. Terápiás célú klónozásra ugyanakkor szükség lehet, hiszen sejtek és szövetek pótlására, őssejtek nyerésére ez alkalmasnak tűnik.
