Elfogadta az Országgyűlés az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról, valamint a közéleti szerepet betöltő személyek állambiztonsági múltjának nyilvánosságra hozataláról szóló törvényjavaslatokhoz benyújtott módosító indítványokat. Ezek értelmében az átvilágítandók köre szűkül az eredeti javaslathoz képest: kikerülnek az országos munkavállalói érdekképviseletek vezetői, a Magyarországon bejegyzett egyházak országos és területi vezetői, a média és a sajtó közvéleményformáló vezetői (kivéve az MTI, illetve a közszolgálati média elnökét és alelnökeit), az országos köztestületek vezetői, valamint az Országgyűlés és a kormány által alapított közalapítványok kuratóriumának elnökei és tagjai (kivéve a közszolgálati rádiók és televíziók kuratóriumi elnökségének tagjait). A Ház tehát 148 igen és 191 nem mellett elutasította az SZDSZ-es Fodor Gábor indítványát, amely az átvilágítandók eredeti felsorolását állította volna vissza.
A törvény módosítását egyébként lényegében Medgyessy Péter nyár eleji szt-tiszti ügye generálta. A D-209-es eset kirobbanása kis híján a koalíció felbomlásához vezetett. Akkor az SZDSZ először a miniszterelnök távozását akarta kikényszeríteni, majd egy nappal később lényegében azt szabta a koalícióban maradás feltételeként, hogy módosítják az ügynöktörvényt, és végre mód nyílik a múlt titkosszolgálati iratainak egységes kezelésére és a teljes politikai-közéleti elit átvilágítására. Pető Iván ügyvivő kérdésünkre úgy kommentálta a történteket, naivitás lett volna arra számítani, hogy a többség elfogadja a Fodor-javaslatot, de azon meglepődött, hogy az ellenzékből sem mindenki támogatta azt. Leszögezte, hogy pártja ma is Fodor Gábor álláspontjával ért egyet, de nincs mit tenniük. Koalíciós feszültség nem lesz, a kormány dolgozik tovább.
Módosult a foglalkoztatási törvény is, eszerint bevezetik az álláskeresést ösztönző juttatás intézményét. Ezt fél évig azok a munkanélküliek vehetik majd igénybe jövőre, akik a járadékellátásból kikerülve vállalják a rendszeres álláskeresést, valamint az együttműködést a munkaügyi kirendeltséggel. A juttatás összege a mindenkori nyugdíjminimum (jelenleg 20100 forint) 85 százaléka. Negyvenöt éven felülieknek háromnegyed évig jár a juttatás. Döntöttek arról is, hogy kedvezőtlen jövedelmi viszonyok és heti legalább 25 órás képzés esetén kétszeresére emelhető a képzés idejére adható keresetpótló támogatás összege. Ez jelenleg a képzés idején a nyugdíjminimum 90 százaléka.
A Tisztelt Ház elfogadta az ORTT 2003-as költségvetéséről szóló előterjesztést és az önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló törvény módosítását. Jövő keddre halasztotta a szavazást a parlament a kábítószer-ellenes rendelkezések megváltoztatását is tartalmazó büntető jogszabály módosításához érkezett javaslatokról, mert az alkotmányügyi bizottság kedden új indítványt nyújtott be.
Az élet elvesztéséért járó kárpótlás összege 400 ezer forint lenne egy, a költségvetéshez benyújtott javaslat szerint. A jövő évi kifizetés 25,7 milliárd forintba kerül; a kormány támogatja a kezdeményezést – mondta Bárándy Péter igazságügyi miniszter. A kárpótlás a holokauszt áldozatainak családtagjai mellett jár például a szovjet kényszermunka és a magyar hatóságok önkénye nyomán elhunytak örököseinek is. A Központi Kárrendezési Iroda 64284 elhaltat tart számon, a hozzátartozók 181748 kérelmet nyújtottak be, amelyek közül 116172 igényt fogadtak el.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) örömmel fogadja Bárándy Péter bejelentését – közölte Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója. Hangsúlyozta: végre pont kerülhet a kárpótlási ügy végére, és minél több jogosult kaphatja meg a jóvátételt – írja a Magyar Hírlap.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
