Legkorábban 2004-ben dönthet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) arról, hogy milyen szolgáltatást, kitől és mennyiért vásárol, de már jövőre megkezdődik az ehhez szükséges adatok gyűjtése – írja a Népszabadság. Matejka Zsuzsa főigazgató elmondta: a biztosító munkatársai külső szakértők segítségével rendszeresen elemzik, hogy az egyes ellátók mennyi idő alatt, szövődménynyel vagy a nélkül, illetve, milyen áron gyógyítottak meg egy-egy beteget. A jövőben ugyanis csak azok az intézmények, orvosok kezelhetnének közpénzek terhére betegeket, akik eredményesen és a lehető legkevesebb komplikáció mellett gyógyítanak. A biztosító egy-egy régióban az ott leggyakrabban előforduló megbetegedések kezeléséhez szükséges kórházi, diagnosztikai, szakorvosi szolgáltatásra szerződne. Például egy évre előre rögzítenék, hogy egy régióban a tb hány röntgenvizsgálatot finanszíroz. Amit ezen felül végeznének, azért már csökkentett díjat kapnának, azaz a tervezettnél több vizsgálatért kisebb összeget térítene a biztosító.
Az OEP meghatározná azt is – és a szakemberek szerint ez valamelyest finomítaná is az elszámolásokat –, hogy mennyi idő szükséges egy-egy szakorvosi vizsgálathoz, illetve orvosi beavatkozáshoz. Ennek alapján ugyanis már könnyen lehetne kontrollálni, hogy a szakrendelés ideje alatt legfeljebb hány beteg látható el, így megszűnne a teljesítmények úgymond „túlpörgetése”. Azaz a korábbiaknál nagyobb összeg juthat egy-egy eset ellátására. (A szakorvosi ellátásokra évente meghatározott keretet különítenek el, minél több esetet számláznak havonta a szolgáltatók, annál kisebb összeg jut egy-egy beavatkozásra.)
Matejka Zsuzsa elmondta: lényegében azt szeretnék elérni, hogy az ország különböző részein élők azonos minőségű ellátáshoz jussanak. Ennek érdekében a jövőben csak olyan szolgáltatásokra szerződnének, amelyek teljesíthetők is az adott kórházban és szakrendelőben. Azaz például a baleseti ellátónak van megfelelő műtője, műszerei és képzett szakembergárdája. Ha ezek a feltételek másutt hiányoznak, logikus, hogy ezt a feladatot átadják nekik. Egy másik példa: a tumoros betegek közfinanszírozott gyógyítását a jövőben csak akkreditált centrumokban lehet végezni.
A főigazgató szerint a tervezett változásokhoz elengedhetetlen a szakma támogatása. A gyógyítókat tehát egyfajta érdekeltségi rendszerrel ösztönöznék a mostaninál takarékosabb, de hatékonyabb ellátásra. Várható például, hogy a népbetegségek szűréséért többletbevételhez juthatnak a háziorvosok. Az érdekeltségi rendszerhez tartozik, hogy a rendszerben részt vevők – az irányított betegellátási modellek működési elvéhez hasonlóan – júliustól visszakaphatják az általuk megtakarított pénz felét. Az irányított betegellátási modellben a gyógyító közösségekre bízzák azt az összeget, amely az ország bármely más részén ugyanennyi ember ellátására jutna. Ha az országos átlaghoz képest kevesebb pénzből hozzák ki ugyanazt a szolgáltatást, akkor a megtakarítást az érintettek között szétosztják, az összeg azonban csak fejlesztésre fordítható. A rendszerbe való belépés önkéntes, feltétele viszont, hogy a praxisközösségbe tartozók egymáshoz közeli körzetekben működjenek.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
