I. (Nagy) Szulejmán szultán minden bizonnyal itthon is a legismertebb történelmi személyiségek közé tartozik. Mindössze 25 éves volt, amikor 1520 őszén elfoglalta az Oszmán Birodalom trónját, majd rögtön a következő tavaszon hadjáratot indított Magyarország ellen. Első lépésként, 1521-ben elfoglalta Nándorfehérvárt, az ország kulcsának vagy kapujának nevezett erődöt, 1526-ban Mohácson végzetes vereséget mért a magyar királyi seregre, 1541-ben pedig Buda elfoglalásával megkezdte az ország középső területeinek megszállását. Minden elődjénél több energiát fordított hazánk ellen, már első hadjárata során mintegy 150 ezer embert gyilkoltak meg vagy hurcoltak fogságba, Szulejmán tevékenységével a Magyar Királyság megszűnt önálló térségi hatalomként létezni – ezt a folyamatot és a törökellenes magyar erőfeszítéseket vettük sorra a mohácsi csata 500. évfordulója előtt tisztelgő Mohács500-sorozatunkban.
Oszmán szempontból ugyanakkor I. Szulejmán helye kétségtelenül a legnagyobb uralkodók között van, valójában minden téren prosperitást hozott birodalmában – írja a Rubicon.hu. Lerakta az oszmán jogrend alapjait, megreformálta az adóztatást és a közigazgatást, törvényei fellendítették az ipart, hatalmas bevételeket eredményeztek a kereskedelemben. Óriási építkezések folytak, birodalomszerte infrastrukturális beruházások történtek, és számos iskolát alapítottak, miközben az oszmán művészetben is aranykort hozott – maga a szultán is tehetséges költő és aranyműves volt. Így aztán
A 46 éven keresztül uralkodó Szulejmán végül éppen Magyarországon vesztette életét, miután 1566-ban, 72 évesen ragaszkodott hozzá, hogy legújabb nyugati hadjáratát is személyesen vezesse. Az oszmán sereg a nyár folyamán ostrom alá vette Szigetvár erődjét, az idős uralkodó pedig néhány nappal a vár elfoglalása előtt, szeptember 6-án meghalt. Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposza nyomán elterjedt, hogy a szultán a költő, hadvezér dédapja, Zrínyi Miklós kardjától esett el, ám ez nem igaz. A valóságban a Szulejmánnal betegség, talán a török táborban pusztító járvány végzett.
Testét Konstantinápolyba vitték, szívét és belső szerveit a Szigetvár melletti Turbékon temették el, ahova mauzóleumot, majd mecsetet építettek, amely a következő évtizedekben iszlám zarándokhelyül szolgált.
A mohácsi csatát bemutató sorozatunk korábbi részei
- Szörnyű ellenség jelent meg Magyarország határán, a király védekezni kényszerült
- Egy darabig úgy tűnt, Hunyadi virtusa megmenti Európát
- Mátyás király nem kereste a balhét, mindig csak visszaütött
- Ulászló hajszolta Mohácsba Magyarországot?
- Agyvérzése miatt tűnhetett alkalmatlannak Ulászló királyunk
- Mohács előtt nyoma sem volt országvesztő széthúzásnak
- Szulejmán kelepcébe akarta csalni Lajos királyt
- Magyarország már Mohács előtt elveszett
- Törökök vagy oszmánok támadtak Magyarországra?
- Szulejmán világuralkodónak tartotta magát
- Rablóbandákat szabadítottak Magyarországra az oszmánok
- A magyar gyerekeket nehéz volt megtörni, nem szívesen vitték őket janicsárnak
- Profi katonák, irigylésre méltó haderő védte Magyarországot Mohácson
- Valódi szuperhatalom támadt Magyarországra
- A francia királynak köszönhetjük a mohácsi tragédiát?
- „Siessetek, gyorsan!” – Így hívta sorsdöntő csatára a magyarokat a király
- Árstopot vezettek be a mohácsi csata előtt
- Miért egy pap vezette a magyarokat a sorsdöntő csatában?
- Senki nem akart Eszékre bezárkózni és meghalni
- Megvertük a törököt a Mohács előtti napokban
- Mohácsi csata: az elején úgy tűnt, győztek a magyarok
- Parasztok temették mocsárba a magyar királyt
- Meggyalázták a mohácsi csata magyar fővezérének holttestét
- Százötvenezer magyart öltek meg és raboltak el Mohács után
- Hullahegyeket építhettek a kivégzett hadifoglyokból Mohácson
- Magyarország volt a sárkány, aminek egy levágott feje helyett kettő nőtt
- Szulejmán megalázta a magyar királyt és elvette a Szent Koronát
- Így taposta el Szulejmán Magyarországot
