ügynökakták

Az őszi ülésszak egyik legfontosabb témája az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes körű feltárásáról szóló törvényjavaslat lehet.

Hamarosan nyilvánosságra hozzák az ügynökaktákat. Megnéztük, hol és hogyan őrzik a dossziékat, illetve pontosan milyen munkát végeznek jelenleg a levéltár dolgozói azért, hogy a jövőben bárki böngészhesse az adatokat.

Ruff szerint helyére kerültek a titkosszolgálatok, a kormányzati kommunikáció pedig sokkal kevesebb közpénzből működik, mint Rogán Antal idejében.

Nemzetbiztonsági, történész, levéltáros és jogász tagjai is lesznek a titkosított iratokat vizsgáló bizottságnak.

Nyolc előterjesztésről tárgyalhatnak, naprenden a vármegyék és főispánok.

Az Országgyűlés elfogadta az egyes pénzügyi törvények uniós jogharmonizációs módosítását, amely egyszerűsíti a tőzsdei szabályokat, megkönnyíti a kkv-k tőkebevonását és szigorítja a piaci visszaélések szankcionálását.

Az Országgyűlés elfogadta a TISZA Párt törvényjavaslatát, amely felfüggeszti a pedagógusok kötelező teljesítményértékelését a 2025/2026-os tanévre, illetve az ugyanezen időszakra eső óvodai nevelési évre.

Az Országgyűlés elfogadta az állambiztonsági múlt feltárásáról szóló törvény módosítását, amelynek célja a rendszerváltás előtti titkosszolgálati iratok nagyobb nyilvánosságának biztosítása.

Aszályról, kiszáradó kutakról beszélt felszólalásában Kovács Gyula, a Tisza parlamenti képviselője.

A gazdasági és energetikai miniszter megköszönte, hogy szakmai kérdést tettek fel neki, majd azzal folytatta, hogy az elmúlt időszakban sokkal kevesebb forrást fordítottak az energiahálózat-fejlesztésre, mint kellett volna. A rendszerhasználati díjat elvileg erre kellett volna fordítani, de az elmaradt.

A Mi Hazánk frakcióvezetője Kapitány Istvánnak címezte a napirend előtti felszólalását, akitől azt várja, hogy egyértelműsítse az energiával való takarékosságra vonatkozó kéréseit.

Gulyásnak Csontos Bence államtitkár válaszolt, felszólalását azzal kezdte: meglátása szerint a Fidesz-KDNP képviselői alapvetően azt hiszik, hogy ők jó irányba vezették az országot, ami egy alapvető tévedés.

A Fidesz-frakció vezetője Rétvári gondolatait viszi tovább, illetve konkrétabban a köztársasági elnök tisztségének védelmében.

Rétvári felszólalására Velkey György államtitkár válaszolt, aki azzal vágott vissza, hogy a Fidesz-KDNP 16 évig dolgozott azon, hogy bebetonozza az embereit.

Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője napirend előtti felszólalásában arról beszélt, hogy szerinte a Tisza párt nem a demokráciát erősítő, hanem azt gyengítő intézkedéseket hoz.

A miniszterelnök kedden és szerdán az ankarai NATO-csúcson vesz részt, ezért ezen a héten kihagyja a parlamenti üléseket, kedd reggel azonban a Facebookon üzent:

Több fontos kérdésben döntött kedden az Országgyűlés – a legfontosabb események élő közvetítésünkben. 

A képviselők a határozathozatalok után elkezdik a Magyar Péter miniszterelnök által benyújtott alaptörvény-módosítás általános vitáját.

A csütörtökön megjelent határozat szerint a közigazgatási szerveknek át kell adniuk a kezelésükben lévő, 1990. április 8. előtt keletkezett iratokat.

Személyes megtámadtatás címén előbb Latorcai Csaba kért szót, aki kifogásolta, hogy a kormányfő farizeusnak nevezet őt és a képviselőtársait, majd Balla György (Fidesz), hasonló indíttatásból kérte ki magának, hogy az ellenzéki padsorokban olyanok ülnének, akiknek a családtagjai a különböző minisztériumokban érdemi munkavégzés nélkül jutottak volna jövedelemhez.

Panyi Miklós (Fidesz) arról számolt be a Tisztelt Ház előtt, hogy számos minisztériumi dolgozót megfélemlítettek és kirúgtak az átadás-átvétel során.

Latorcai Csaba (KDNP) napirend előtt a vidéki otthonfelújítási program kivezetésére hivatkozva azt kérdezte, miért törődik bele a kormány – talán még kívánatosnak is tartja – a magyar népesség fogyásába.