Tudomány

Magyarország volt a sárkány, aminek egy levágott feje helyett kettő nőtt

24.hu
24.hu
Szulejmán szultán élete talán legkeményebb ütközetét vívta II. Lajos ellen Mohácson, szerencsenapjának a csata dátumát választotta, és még Bécsben is a magyar királyt támadta. A mohácsi csatát bemutató sorozatunkban ezúttal oszmán nézőpontból értékeljük az eseményeket – szó lesz a szultán túlszárnyalt példaképéről, a Habsburgok utolsó átveréséről, és arról, hogy mi, magyarok gyakran „túl kicsinek” látjuk magunkat.

A mohácsi csatatér kutatása csak az elmúlt időszakban hozott áttörést: ma már tudjuk, hol zajlott a fő ütközet, kisebb összecsapások helyét is ismerjük, sőt, a magyar csatarend és a tábor elhelyezése szintén látszik. A tömegsírok feltárása és a maradványok aprólékos vizsgálata pedig azt mutatja, az oszmánok brutális kegyetlenséggel mészárolták le a hadifoglyaikat. A becslések szerint 16 ezer hősi halott többségének, mintegy 14 ezer katonának a nyughelyét máig nem találták meg, ám a jövőben e téren is várhatók eredmények – erről szólt a mohácsi csatát bemutató sorozatunk előző része. A mostani folytatásban megpróbáljuk kicsit oszmán szemüvegen át vizsgálni a csatát, annak következményeit és a szultán gondolkodását Magyarországról. Szulejmán a mohácsi győzelmet élete egyik legnagyobb diadalának tartotta – csaknem fél évszázados uralkodása során soha nem vitt magával az európai hadszíntérre olyan létszámú hadsereget, mint II. Lajos ellen Mohácsra –, az ellenünk folytatott harcot pedig már-már életcéljának tekinthetjük. Szerencsenapjának sem véletlenül választotta a 29-ét, a magyar királyon aratott győzelme dátumát. Dr. Varga Szabolcs történésszel, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársával beszélgettünk.

Nem adtuk harc nélkül – érkezik a könyv a mohácsi csatáról

A 24Extra legfrissebb kiadványaként már előrendelhető a Mohács: Nem adtuk harc nélkül Magyarországot című kötet a BookLab gondozásában, amely a nagyívű cikksorozatunkra alapozva térképekkel, forrásszövegekkel és fotókkal bővítve mutatja be a csata történetét az első török-magyar összecsapásoktól a máig ható következményekig.

Varga Jennifer / 24.hu Dr. Varga Szabolcs

Túl akarta szárnyalni példaképét

A cikk tartalmából

Cikkünk folytatásából többek között kiderül:

  • miből látszik, hogy Szulejmán már-már életcéljának tekinthette a Magyarország elleni harcot;
  • hogyan verte át a Habsburgokat;
  • miért támadta a szultán Bécset;
  • a „vész” kifejezést csak Mohácsra és a tatárjárásra alkalmazták;
  • miért látjuk magunkat túl kicsinek;
  • kik voltak a szultán példaképei;
  • illetve hogyan függ össze a Balkán a magyarországi hadjáratokkal.
A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk?
a folytatáshoz!
Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat

Ajánlott videó

Olvasói sztorik