A francia jobboldal júniusi elsöprő választási győzelme óta a mostani munkabeszüntetés, illetve az azzal párosuló, közel százezres párizsi tömegtüntetés Jean-Pierre Raffarin kormánya számára a szakszervezetekkel vívott eddigi legkomolyabb erőpróbát jelenti. Raffarinék a „forró szociális ősz” nyitányaként sikeresen leszerelték a kamionsofőröket, akik útblokádokkal próbáltak magasabb béreket és 13. havi fizetést kikényszeríteni munkáltatóikból.
A sztrájkok következtében nemcsak a légi forgalomban, hanem a tömegközlekedésben is komoly fennakadások voltak. Az Air France-járatok nyolcvan százalékát törölték, Párizsban és számos más nagyvárosban akadozott a metró- és buszforgalom. A Malévnek ma már csupán egy járatát érinti a franciaországi sztrájk. A légitársaság „557-es” járata tegnap este indult volna Párizsba, és ma reggel tért volna vissza. Tegnap esti indulását azonban törölték. A többi járat azonban a menetrend szerint közlekedik majd – tudta meg a Népszabadság Krebsz Adrienntől, a Malév szóvivőjétől.
A francia közalkalmazotti sztrájkot a vasutasok kezdeményezték, s hozzájuk csatlakoztak a légiirányítók, az Air France alkalmazottai, a postások, az egészségügyben és a közoktatásban dolgozók. A vasutasok és a légi közlekedésben dolgozók a bejelentett privatizáció ellen tiltakoztak. A munkavállalók attól tartanak, hogy a magánosítás nyomán elveszítik a közalkalmazotti státussal járó kedvező nyugdíjfeltételeket. Az egészségügyiek és a pedagógusok a költségvetési megszorítások, a szociális és a munkanélküliség elleni programok megkurtítása miatt emeltek szót.
A közszolgáltatások védelmében szervezett párizsi tömegtüntetésen kifütyülték és megdobálták a francia szocialisták néhány prominens politikusát. Árulók és képmutatók vagytok! – skandálta a tömeg, amely ugyanakkor üdvrivalgással fogadta a radikális baloldal vezéralakjait. A balközép Jospin-kormány 1997–2002 között jelentős mértékben privatizálta a francia közszolgáltatásokat (France Télécom, Air France stb.), a Raffarin-kabinet az Air France-ban meglévő állami tulajdonrész további csökkentése mellett az EdF/GdF állami elektromosáram- és földgáztermelő, illetve szolgáltató óriás magánosítását készíti elő. Míg Jospinék hevesen ellenezték, Raffarinék végül elfogadták azt a kompromisszumot, amely értelmében az Európai Unió tagállamaiban két lépcsőben kell megnyitni az áram- és gázszolgáltatási piacokat: 2004 júliusában a vállalati, három évvel később pedig a magánfogyasztók is egy teljesen liberalizált piacon dönthetik el, melyik szolgáltatónál fizetnek elő elektromos áramra és földgázra.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
