A csatlakozáson túlnyúló társasági adókedvezmények ügyében ugyan tovább közeledtek az álláspontok Magyarország és az unió között, a versenyfejezet lezárása mégsem várható hétfőn, amikor az EU a tagjelöltek külügyminisztereivel ül tárgyalóasztalhoz – közölte a magyar főtárgyaló a Bruxinfóval.
Juhász Endre emlékeztetett rá, hogy az uniós előírásokkal összeférhetetlen adókedvezmények átalakítása során olyan megoldás születhet, amely egyes érintett befektető cégek számára de facto egyáltalán nem jelent majd „szűkítést”, míg másoknak igen. Bár a nagykövet többet nem volt hajlandó elárulni a rendkívül kényes témáról, bizonyos jelekből arra lehet következtetni, hogy az EU álláspontja egy lényeges pontban puhulni látszik. Arról a kérdésről van szó, hogy mikortól vegyék figyelembe a szerzett jogokat, vagyis az uniós normák szerint elfogadhatatlan adókedvezményeket. Az EU 2001. január 1-nél akarja meghúzni a választóvonalat, Magyarország viszont ennél két évvel későbbi időpontot szeretne kicsikarni.
A legfontosabb kvótákról tovább egyezkednek
Magyarország főtárgyalója kedden előrehaladásról számolt be az EU-val a mezőgazdasági kvótákról folytatott tárgyalásokról. A második informális tárgyalási fordulón 7 újabb kvótáról született megállapodás, ami azonban csak akkor válik véglegessé, ha az EU 15 tagállama is áldását adja rá. Juhász Endre főtárgyaló elismerte, hogy a leginkább húsbavágó termelési szintekről tovább folynak a tárgyalások, bár az álláspontok érezhetően közeledtek egymáshoz. A Bruxinfo más forrásokból úgy értesült, hogy a hazánk által igényelt 20 agrárkvóta közül még 8-ról nem sikerült megállapodni. A gabonafélék hektáronkénti terméshozamánál (az EU ajánlata 11 százalékkal alacsonyabb a magyar igénynél, amely továbbra is a 80-as évek végét tekinti referenciaévnek), a támogatandó durumbúza mennyiségénél, a tejkvótánál és a húsmarha-prémiumnál a legnagyobb az eltérés.
A magyar prioritások közé tartozó izoglükóz-kvótánál és a bortermő vidékeknél viszont lényegében közös nevezőre sikerült jutni a dán elnökséggel és az Európai Bizottsággal. Juhász Endre szerint bár egyes kvóták szorosan összefüggenek a közvetlen agrártámogatások várhatóan Koppenhágáig megoldatlan problémájával, ő személy szerint nem látná akadályát annak, hogy még a decemberi csúcsot megelőzően döntés szülessen a kvóták sorsáról.
Továbbra is vita tárgya a hazánk által a külföldiek földvásárlásának korlátozására kért 3 éves védzáradék – a már megszerzett 7 éves tilalom mellé. A főtárgyaló úgy vélte, hogy az EU álláspontja ebben a kérdésben ugyan lebeszélő, de korántsem teljesen elutasító.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
