Az Európai Unió értékrendet és értékközösséget jelent, a fejlett európai országok értékközösségét: olyan értékeket, mint például a szabadság, a demokrácia, a szabad versenyes piacgazdaság és a szolidaritás – hangoztatta Medgyessy Péter miniszterelnök szerdán a parlamentben. A Magyarország európai uniós csatlakozásáról szóló vitát megnyitó beszédében a kormányfő kijelentette: az EU-csatlakozás esélyt jelent az embereknek és felelősséget a politika számára.
Kovács László külügyminiszter szerint az Európai Unióhoz nem lehet jól vagy rosszul csatlakozni, csak jól, jobban vagy legjobban. Úgy fogalmazott: semmi oka nincs feltételezni, hogy Magyarország lesz az az egyetlen szerencsétlen állam, amely úgy integrálódik, hogy a csatlakozás után rosszabb lesz a helyzete, mint azelőtt volt. Hozzátette, egyetlen ország tekintetében sincs erre példa. Az uniós tárgyalások még hátralévő szakasza kapcsán Kovács László célként jelölte meg, hogy Magyarország egyenlő feltételekkel csatlakozzon az Európai Unióhoz, az ország nettó költségvetési pozíciói a csatlakozást követően jobbak legyenek, mint az integrációt megelőzően voltak.
Szájer József (Fidesz) hangsúlyozta: csak egy erős, öntudatos, a saját érdekeinek érvényesítésére képes Magyarország tud az Európai Unió sikeres tagjává válni, képes a lehetőségeket kihasználni és a kihívásoknak megfelelni. Hozzáfűzte, hogy a csatlakozási tárgyalásokon hatékony érdekérvényesítésre és nem simulékony politikára van szükség. Jelezte: azt várják a kormánytól, hogy érje el az EU által jelenleg kínált csatlakozási feltételek javulását. Külön kiemelte a védzáradékot, amelyet kiváló zsarolási eszközként is alkalmazható, precedens nélküli büntetőzáradéknak nevezett. A fideszes politikus közölte, örül annak, hogy már nem a tagság mindenáron való elérése az egyetlen szempont az MSZP számára, hanem a beilleszkedés és a felzárkózás kategóriáiban is elkezdtek gondolkodni.
Szent-Iványi István (SZDSZ) a mezőgazdasági támogatásokról szólva a legfontosabb célként arról beszélt, hogy az átmeneti időszak még ebben az uniós költségvetési ciklusban, legkésőbb 2006. december 31-ig érjen véget. A pénzügyi befizetések kérdése kapcsán jelezte: helyeslik azt az álláspontot, miszerint amennyiben az EU-támogatások teljes összegét csupán 3-10 évnyi átmeneti időszak után kaphatják meg az új tagállamok, akkor a befizetési kötelezettségeikre is hasonló átmeneti időszaknak kell vonatkoznia. A védzáradékról szólva hangsúlyozta, nem tartja helyesnek a hisztériakeltést ez ügyben.
Kelemen András (MDF) aggodalmát fogalmazta meg a gazdaság csatlakozás utáni helyzetével, a mezőgazdaság elmaradásával, a jól képzett magyar szakemberek elvándorlásával kapcsolatban. Kiemelte: a bővítéssel kapcsolatos „uniós tétovázás” időszaka lezárult, az új tagállamoknak azonban kisebb anyagi forrásokból kell majd felzárkózniuk, mint a korábbi csatlakozóknak. Emellett az EU-szabályozások miatt csökkeni fog a Magyarországra érkező külföldi tőke, s a humán erőforrást tekintve is problémát okozhat a többi tagállamban jellemző magasabb életszínvonal.
Varga Mihály (Fidesz) a 2003-as költségvetésről szólva – amelynek szerinte a felzárkózás költségvetésének kellene lennie – csalódottságának adott hangot amiatt, hogy az 500 oldalas javaslatban mindössze egy oldal szól a csatlakozásról. A helyzet az, hogy az utolsó egy év a magyar gazdaság számára elvesztegetett év lesz – mondta a volt pénzügyminiszter. Hozzátette, a kormány nem használja ki ezt az egy esztendőt a felzárkózás lehetőségére, ehelyett – szavai szerint – drámai, brutális mértékű megszorítás van a 2003-as költségvetésben.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
