Rendszerváltásra van szükség a külhoni magyarsággal való kapcsolattartásban és a támogatási rendszerben egyaránt – erről beszélt a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszteri poszt várományosa az Országgyűlés Magyarságpolitikai Bizottsága előtt hétfőn Budapesten.
Tarr Zoltán kinevezés előtti meghallgatásán közölte: létrehozzák és megerősítik a párbeszéd kereteit és fórumait. A Tisza-kormány egyik alapvető célja és küldetése, hogy egyeztessen a határon túli és diaszpóraközösségek politikai vezetőivel, tagjaival, a civilek képviselőivel. Fontosnak nevezte, hogy a közösségek maguk döntsenek arról, hogy ki és milyen formában képviselje őket, a kormány azokkal a politikai vezetőkkel kíván együtt dolgozni, akiket a közösség megválasztott.
Hangsúlyozta: meg kívánják őrizni és tovább támogatni azokat az oktatási, kulturális és közösségi intézményeket, amelyek a határon túli és diaszpórában élő magyar közösségek fennmaradását szolgálják. Küldetésének nevezte a magyar nemzeten belüli megbékélés elősegítését és a korábban felhalmozódott feszültségek kezelését.
Felülvizsgálják a támogatási rendszert és a választási törvényt
A leendő miniszter azt ígérte, nem fognak az anyagi támogatásokon keresztül beavatkozni, politikai befolyást gyakorolni a közösségek életébe, és a szerzett jogokat megtartják.
Tarr Zoltán szükségesnek nevezte a választási törvény egészének felülvizsgálatát is, valamint a határon túl élő magyarok szavazási körülményeinek rendezését, a szavazati jog tisztességes keretek közötti megtartásával.
A tárcavezető-jelölt bírálta az elmúlt évek magyarságpolitikáját is, amely értékelése szerint a támogatásokat politikai befolyásszerzésre és klientúraépítésre használta. Úgy fogalmazott: rendszerváltásra van szükség abban a támogatási rendszerben is, amelynek a közösségek valódi megerősítését kellene szolgálnia.
Közölte: a jól működő ösztöndíj- és közösségi programokat – köztük a Határtalanul!, valamint a Kőrösi Csoma Sándor és Petőfi Sándor programokat – megőrzik, miközben a Bethlen Gábor Alapkezelő működését és döntéseit (5 évre visszamenőleg) is felülvizsgálják.
A jelölt kinevezését a bizottság 6 igen és 2 nem szavazattal támogatta.
Ahogy azt a 24.hu korábban megírta, az Orbán-kormány egy olyan alapítványon keresztül csatornázta a pénzeket Romániába, mely nem tartozik az üvegzsebtörvény alá, így rejtve maradhatott a támogatások pontos felhasználása:
