2024 nyarán biztossá vált, hogy megújul a Hősök terén álló millenniumi emlékmű központi eleme, a közel öt méter magas Gábriel arkangyal-szobor, amelyet 1901. október 24-i kihelyezése óta egyszer sem emeltek le a helyéről.
A Zala György munkájaként megvalósult alakon százhuszonhárom év alatt csak kisebb javításokat végeztek, így legfőbb ideje volt, hogy az előzetesen fél-egy éven át tartó munkák miatt leemeljék, majd kimerítő vizsgálat után nekiálljanak a teljes felújításnak. A folyamat 2024 júliusában a szobor, illetve az azt tartó 36 méter magas korinthoszi oszlop felállványozásával, majd az azt követő 3D-szkenneléssel el is indult, a leemelésre azonban csak szeptember közepén, fotóriporter kollégánk jelenlétében került sor.
Az elmúlt másfél évben a témában semmilyen fejlemény nem vált publikussá, egy csütörtöki sajtótájékoztatón azonban kiderült, hogy a komplex tudományos és restaurátori állapotfelmérés még csak most ért véget, a feltárt hibák pedig súlyosabbak a vártnál, de a szobor 2026 végén jó eséllyel visszakerül a régi helyére – írja az Építészfórum.
Az eseményen kiderült, hogy az eredeti bronzöntvény rendkívül rossz állapotú, az elérhető restaurátori módszerek azonban elegendők ahhoz, hogy novemberre mindent rendbe hozzanak, így a visszahelyezés voltaképp a téren álló, forrásvízi mészkőből faragott oszlop felmérésnek, majd stabilizálásának tempójától függ, hiszen, ha annál komolyabb szerkezeti beavatkozásra lesz szükség, akkor az átadás 2027-re csúszhat.
A Városliget Zrt. koordinálásában zajló projekt előkészületei során egy ponton az is felmerült, hogy a közel öt méter magas, 3–6 milliméteres falvastagságú öntvényekből álló bronzszobrot szinte teljes egészében újra kell önteni. Ezt jól mutatja, hogy a szakemberek már a helyszíni felmérés során két olyan, egyenként húszkilogrammos bronz levéldíszt fedeztek fel, amelyek leváltak az eredeti helyükről, a leeséstől pedig csak az óvta meg őket, hogy beleakadtak egy másik elembe.
A későbbi részletes vizsgálatok ennél jóval többre is rámutattak, hiszen egyértelműen látszott, hogy a belső vasszerkezet és a századfordulón alkalmazott csavaros kötések a hőtágulás, a korrózió, illetve a víz bejutása miatt kritikus sérüléseket szenvedtek: a kötőelemek egy része elszakadt, a bronzhéjazat deformálódott, az oszlopfejezet díszítőelemei pedig meglazultak.
A folyamat során mostanára már ráakadtak a patinát is megőrző, ideális tisztítási módszerre, rövidesen pedig a szerkezeti felújításnak is nekiállnak – derült ki az eseményen.
