Remélem, hogy ez a börtön nem csak egy megőrző. Bene Krisztián végig tagadott, és azt nem tudjuk, hogyan áll ma a bűncselekmény elkövetéséhez, annak súlyához – az ő esetében megbánásról szó sem volt. Nem gondolom, hogy valaki attól megjavulhat, ha kiengedik. A pártfogója azt írta, hogy minden rendben van, és nagyon jó a lakókörnyezet, ahova menne. A Tamásiban meggyilkolt Mária esetében is ugyan ezt írta le a pártfogó: »A határozat indokolása szerint a kérelmezőnek a kérelmezettel való kapcsolata a szabadságvesztés tartama alatt megszűnt. A bíróság értékelési körébe vonta a büntetés-végrehajtási intézet reintegrációs tisztjének tájékoztatását, miszerint semmilyen jel, magatartás, kijelentés nem utalt és utal arra, hogy a kérelmezett szabadulása után a korábban bántalmazott élettársa ellen bármely agresszív cselekményt tervezne, vele szemben bosszúra készülne.« Ha egy pártfogó bármit leírhat mindenféle következmények nélkül, addig ott valami nagyon nem stimmel. De engem nem ez érdekel, hanem az: tisztában van-e a tettével és annak következményeivel. Még a börtönpasztorációs tiszt is írt egy levelet az érdekében. Azt írták a feltételes szabadlábra helyezési kérelmében, hogy minden nap imádkozik értem, a testi és lelki egészségemért
– mondta lapunknak telefonon Renner Erika, miután megtudtuk, hogy Bene Krisztián és védője – a tavaly február végi országos felháborodás után – nagy csendben újból beadták a kérelmüket az orvos feltételes szabadságra bocsátása érdekében.
Mint megtudtuk, ugyanaz a büntetés-végrehajtási bíró járt el első fokon, aki tavaly február végén kiengedte volta Benét, ám ezúttal elutasította a kérelmét. A lúgos orvos és védője fellebbezett, a Fővárosi Törvényszék pedig decemberben jogerős végzést hozott az ügyben:
