Az álmos, szürke hétköznapok megmentője a kávé. Felriadva az ébresztő csörgésére átkozzuk a világot, de már csoszogunk a konyhába, és főzzük a feketét. Egy kiadós ebéd után és az éjszakai munkához is jól jön az élénkítő, a mérsékelt fogyasztás számos jótékony hatást gyakorol a szervezetünkre.
Eredete, termesztése
A kávé szó eredetének megfejtésére két megoldás is kínálkozik. A népszerűbb elképzelés szerint egy etiópiai vidék, Kaffa nevéből származik, ahonnan a kávét Jemenbe szállították. Egy másik megoldás az arab kahwa (قهوة) szó – amelyből a mi kávé szavunk is ered –, ez azonban eredetileg bort jelentett. A 16. században már az egész arab világban a főzött, élénkítő hatású italt jelentette.
Virágzó arabica – forrás: jenniferheller.com
A különböző kávéfajok magjának feldolgozásával a mezőgazdaság és az ipar foglalkozik. Bár a nemzetség sok fajt számlál, mégis csak kettőből készítenek kávét: az arab kávé (Coffea arabica) és a robuszta kávé (Coffea canephora).
A prémium minőségű kávéalapanyagot az arab kávészemek adják, de jóval kényesebb és igényesebb növény, mint a robuszta. A kávécserjék tökéletes fejlődéséhez trópusi, legalább 900 méter feletti terület szükséges, továbbá nagymennyiségű, egyenletes csapadék és 15-24 °C közötti hőmérséklet. A kereskedelemben kapható kávék túlnyomó részét az arab kávé adja. A robuszta ellenállóbb, igénytelenebb, jól tűri a hőséget és a magas páratartalmat, a trópusi síkságokon ez a megfelelő választás. Elsősorban Nyugat-Afrikában és Indonéziában termesztik, a többi kávétermelő ország az arab kávét favorizálja.
forrás: pollards.com
A legnagyobb kávétermelő ma Brazília, őket Vietnam, Kolumbia és Indonézia követi. India jó minőségű robusztát, Etiópia a legdrágább és a legkeresettebb kávéfajtát (bluemonte) termeli. Brazília és a szegényebb kávétermelő afrikai országok között éles ellentét húzódik a piaci felosztás miatt.
Feldolgozása
A kávészemeket kézzel szüretelik, hiszen csak a piros, érett magokat lehet leszedni. Mivel a kávébogyó nem tárolható sokáig, azonnal tisztítják és érlelik a szemeket. A melegebb területeken a magokat négy hétig szárírtják a napon, ezután egy hántológép segítségével a babszemet és a húst elválasztják egymástól. A fejlődő országokban óriási vermekbe temetik őket, egy év elteltével kiássák és átmossák a magokat – ezzel a hántolás költségeit spórolják. A csapadékosabb területeken nagyipari gépekkel választják el a gyümölcshústól a babot, majd egy speciális folyadékban áztatják és mossák át. Ezzel az eljárással a szárítási idő így két hétre csökkenthető. A feldolgozás utolsó fázisa mindkét esetben a pörkölés, melyet folyamatosan emelkedő hőfokon végeznek.
Pörkölés előtt és után – forrás: portafilter.net
A kávétermesztés sok energiát és vegyi védelmet igényel, a termelők helyzete elég kiszolgáltatottá vált a nemzetközi kávékereskedelemben. Szerencsére már léteznek “fair trade” körülmények között előállított kávék is, itt különböző ellenőrzőrendszerek védik a termelők érdekeit. A világpiacon a kávé árának folyamatos emelkedése várható a következő évtizedekben, hiszen a klímaváltozás következtében a Coffea arabica termőterülete drasztikusan csökken.
A boltok polcain találunk pörkölt kávét, szemes kávét, babkávét, őrölt kávét, ízlés szerint bármelyikből elkészíthető a népszerű élénkítő. A kávé fő hatóanyaga a koffein, de már léteznek olyan vegyipari módszerek, melyekkel csökkentett koffeintartalmú kávé, nemzetközileg “decaf” készíthető.
Fogyasztási szokások
A népszerű ital egyértelműen kapcsolatteremtő funkcióval bír, de ahány nemzet, annyi szokás. Vegyünk sorra néhány nagy kedvencet – ha szereti a kávét és egy kis változatosságra vágyik, kóstoljon meg minél többet!
Olaszországban a nálunk is jól ismert eszpresszó dívik, amit többnyire állva, kutyafuttában, egy hörpintésre isznak. Aki épp nem rohan, az ülve, egy kellemesen zajos kávéházi közegben fogyasztja az aktuális csészéjét, amiért persze borsos felárat számolnak fel.
Görögország nyáron pezseg igazán, amihez nem is passzolhatna jobban más, mint a hűsítő frappé. A frappé egy tejszínhabbal felszolgált, jeges kávéital, amit 1957-ben a Nestlé egyik alkalmazottja talált fel. A helyi tavernákat meglátogatva semmiképp se hagyjuk ki a görögök nemzeti kávéját, tipikusan instant kávés verzióban, rázva, nem keverve!
A görög Frappé – forrás: weloveskiathos.com
A napi többszöri kávézásnak nagy hagyománya van Kubában, jellegzetes ízvilágú, testes kávéjukat leginkább az olasz eszpresszóhoz lehet hasonlítani. Kísérőként a gazdag ízű, demerara nádcukrot használják.
Talán az egyik legnépszerűbb választás a hazai kávéházakban is, sokan a franciák nagy kedvencével indítják a napot. A Café au Lait a franciák tipikus reggeli választása, otthon elkészítve mi tejeskávéként ismerjük. Forró, de nem gőzölt tejjel készül, széles karimájú csészébe öntve kínálják, kávézóban keressük az itallapon a café crème feliratot!
Joseph Sheridan találmánya ma már világszerte belopta magát a kávé és az ír whiskey szerelmeseinek szívébe. A receptje alapján készült tejszínes, ír whiskey-s kávé azóta milliókat melegített már át és frissített fel. Ha úgy akarjuk fogyasztani, mint az írek, ne keverjük fel! A forró kávét a hűs tejszínen keresztül kell kortyolgatni.
Az ír kávé – forrás: wonderhowto.com
Szinte az amerikai kávékultúra szinonimájává vált a frappuccino, ez a kissé olaszos hangzású szó. A tejes shake plusz kávéturmixot nagy tömegben, sokszor sétálás, autóvezetés közben isszák az igen mobilis amerikaiak. A frappuccinót kávéboltokban, sőt szupermarketekben is veszik, ha nem gond az extra kalória, akkor választhatunk már kismillió ízesítésűt is, a tejszínhabbal és öntettel felturbózott változat közül.
Élettani hatások
A kávé – mértékletes fogyasztás esetén – serkentő hatással van a központi idegrendszerre, a szívre, a véredényekre és vizelethajtó hatása miatt a vesékre is. A csersav stimulálja az érrendszert, kitágítja az érfalat. Valójában nem tart „ébren”: a koffein idegrendszerben kifejtett hatása nem a fáradságot szünteti meg, hanem mesterségesen előállít egy olyan állapotot a fáradt szervezetnek, amit az ember élénkségnek, energikusságnak érzékel, és így még órákat képes éber állapotban tölteni.
Mára a kávé lett a legnépszerűbb, széles körben legalizált pszihoaktív drog az alkohol mellett. Az, hogy valami pszichoaktív, azt jelenti, hogy hatással van a lelki életünkre, miközben számos testi tünetet is okoz. Túlzott és gyakori fogyasztás esetén (napi 3-6 csésze) néhány hét alatt koffeinfüggőség alakulhat ki, melyet a fogyasztó általában csak akkor vesz észre, ha 1-2 napig nem iszik kávét, és migrénszerű, kínzó fejfájás kezdi gyötörni.
A túlzott fogyasztás függőséghez vezet! – forrás: dreamstime.com
A koffein még több problémát okoz kisgyermekek esetében, akik jóval érzékenyebbek annak hatásaira, így akár viselkedési és figyelemzavar is felléphet náluk. Tévhitekkel ellentétben a pubertáskori mértékletes kávéfogyasztás viszont egészséges, sőt ajánlott a központi idegrendszert serkentő hatása miatt. Ne feledjük, a reggeli tejeskávéadag még mindig jobb, mint két doboz energiaital az első óra előtt.
A legújabb, amerikai egyetemeken, nagyszámú kontrollcsoportokon végzett kutatások kimutatták az Alzheimer-kór, Parkinson-kór, 2-es típusú diabetes, továbbá májgyulladás és sorvadás előfordulását csökkentő hatását. Az elért eredményeket a kávéban található polifenolnak tulajdonítják a szakértők, de a hitelesítéshez további kísérletek szükségesek.
Érdekességek
A kávészemek serkentő hatásának felfedezésérhez több legenda is fűződik. Állítólag már Kr. e 300-ban egy etióp pásztor észrevette, hogy azok a kecskék, amik a piros bogyóból lakmároznak, jóval élénkebbek többi társuknál. A történet szerint elmesélte a közelben élő szerzeteseknek, akik rájöttek, hogy pörkölés után ízletes, élénkítő ital készíthető belőle.
Egy másik legenda szerint Rhazes (852-932) arab orvos használta a “quawa” nevű növényt serkentő orvosságként. Később, úgy 1000 körül Avicenna, a középkori muszlim gondolkodás legnagyobb alakja szintén gyógyszerként használta a kávét.
Ami biztos, hogy a kávét először a 15. században Jemenben használták kifejezetten élénkítő hatása miatt, vélhetően a szufi szerzetesek, akik szívesen éltek különböző serkentő szerekkel. Világhódító útjára innen indult és vált ismertté a társadalom minden rétege számára. A 16. század első évtizedeiben már Szíria és Egyiptom lakói is ismerték.
Jemeni szerzetesek a marketingben – forrás: wikipedia.org
Jól ismerhetjük a magyar szájhagyományban a “feketeleves” kifejezést, ami a 17. századból származik. Az 1680-as években a váradi pasa el akarta fogatni Thököly Imre fejedelmet, ezért egy ebédmeghívás ürügyével magához csalta. Thököly azonban elővigyázatos volt és gyanakodott, hogy készül valami ellene, így az ebéd után gyorsan távozni kívánt, mire az egyik janicsár aga a következő szavakat intézte hozzá: „Ne siess Uram, hátra vagyon még a fekete leves!” Miután a vendég kuruc fejedelem megitta a kávéját, láncra verve vitték az isztambuli Héttorony börtönébe. Az ebéd utáni kávézás a török étkezés elmaradhatatlan részeként vált ismertté a középkori Magyarországon.
VIII. Kelemen pápa egyszer azt találta mondani a katolikus egyház élén, hogy “Ez az ördög itala annyira jó… hogy inkább csőbe kellene húznunk és meg kellene őt keresztelnünk.” Sokat tett a pápa azért, hogy Európában is elterjedjen a kávé, az egyház korábban ugyanis a Sátán italának bélyegezte a feketét, főleg azért, mert az a Közel-Kelet muzulmánjai között volt rendkívül elterjedt és kedvelt.
Aki nem szereti a kávé ízét, vagy az utóbbi időben túlzásba vitte a fogyasztását, annak remek alternatívaként szolgál a kóladió és a különböző teák. Egy erős fekete tea hasonlóan intenzív, de hosszabban tartó, kiegyensúlyozottabb hatást kelt, ráadásul kevésbé terheli meg a szívet. A fővárosban egy kis utánajárással hozzájuthatunk őrölt kóladióhoz, ami a kakaó nem is olyan távoli rokona. Ugyan kissé fanyar íze van, így fontos ízesíteni a főzetet, de rendkívül sok pozitív élettani hatással jár a fogyasztása, régóta használt élénkítő hatású szer. Utóbbit feltétlenül kóstolja meg, ha eddig nem tette, újszerű élmény lesz!
Johann Sebastian Bach jó néhány, nem egy igen humoros szövegű kantátát írt, az egyik nagysikerű mű ezek közül a Kávékantáta.
Tetszett a cikk? Olvassa el ezeket is:
Top 10 legzöldebb város a világon
65 tonnányi náci vegyi fegyver süllyedt el a Balti tengerben
