Gazdaság

Sarlatánság nélkül – belelapoztunk a magyar és a globális gazdaság 2026-os forgatókönyveibe

Umit Turhan Coskun / NurPhoto / Getty Images
Umit Turhan Coskun / NurPhoto / Getty Images
Milyen gazdasági folyamatok jellemezhetik 2026-ot? – tettük fel a kérdést Pogátsa Zoltánnak és Loncsák Andrásnak. A szakértőket a magyar és a világgazdaság kilátásairól, az áprilisi választások várható hatásairól és a 2026-os kockázatokról is faggattuk. Mindketten a legnagyobb kockázatok közé sorolták a mesterséges intelligenciát fejlesztő világcégek túlértékeltségét, de aggasztónak tartják az államadósságok magas szintjét is.

Az inflációt senki nem tudja előre megjósolni, nincs, akinek megbízható előrejelzése lenne

– mondta lapunknak Pogátsa Zoltán közgazdász, a Soproni Egyetem docense, amikor a 2026-ra várható gazdasági makromutatókról kérdeztük. Szerinte sarlatán, aki arra vállalkozik, hogy megmondja, miként alakulnak az árak a következő évben. Még arról sincs fogalmunk, hogy az elmúlt három évben miért Magyarországon volt a legmagasabb az infláció az egész Európai Unióban.

„2025-ben szinte minden hónap pozitív vagy negatív meglepetést hozott” – jegyezte meg. Ennek oka az, hogy ezeket az adatokat a közgazdászok már nem tudják előre kalkulálni, mert Magyarországon nem a piac, hanem az állami beavatkozások (árstop, árréstop, kamatstopok, államilag támogatott hitelek) befolyásolják a folyamatokat.

Kockázat és bizonytalanság az MNB inflációs jelentésében is

A Magyar Nemzeti Bank decemberi inflációs jelentésének megállapítása, hogy a „mérsékelt globális növekedés mellett az elhúzódó kereskedelmi és geopolitikai feszültségek továbbra is kockázatot jelentenek”. A Monetáris Tanács szerint az infláció novemberben visszatért a jegybanki 2–4 százalékos toleranciasávba (3,8 százalékot tett ki). A 2026-os év eleji vállalati átárazások alakulása, valamint az árréskorlátozások kivezetésének időzítése és hatása ugyanakkor „bizonytalanságot hordoz az inflációs kilátásokra nézve”. Az áremelkedés üteme 2026 elején ideiglenesen a 3 százalékos inflációs cél alá mérséklődik, majd átmenetileg a toleranciasáv felső széle közelébe nő. Az MNB-prognózis szerint 2026-ban 3,2 százalék körül alakul az infláció, a 3 százalékos jegybanki cél csak „2027 második felében érhető el fenntarthatóan”. Érdekes, hogy Nagy Márton szerint magasabb szintet, 3,6 százalékot érhet el az infláció az idén.

Pogátsa szerint a pénzkínálatot sem csupán az MNB szabályozza, mivel a magyar kormány támogatott hiteleket ad lakásvásárlásra vagy kisvállalkozóknak fejlesztésekre. Így a jegybanki alapkamat sem szabályozza úgy a folyamatokat, ahogyan piacgazdaságokban szokás. Azaz az árak részben államilag szabályozottak, és a céges, illetve magánhitelezés is részben állami irányítás alá került, vagyis hiába is próbálnának képletekkel dolgozni a szakértők,

az állami akaraton alapuló gazdaságpolitika – az államszocializmus idején ezt voluntarizmusnak hívták – bármikor bármit felülírhat a hazai gazdasági folyamatokban.

Az abszurd helyzetet mutatja Pogátsa szerint az is, hogy miközben gyakorlatilag nincs gazdasági növekedés Magyarországon, a munkanélküliség nem emelkedik jelentősen, ami egy piacgazdaságban szokatlan.

Képesek vagyunk úgy stagnálni, hogy közben szinte teljes a foglalkoztatás

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!

Már előfizető vagyok,

Ajánlott videó

Olvasói sztorik