Clint Eastwood felől nehéz dönteni: vagy azt nézzük, honnan indult, és hova jutott, és akkor elég szép teljesítményt mondhat magáénak, de önmagában a filmjei még minden művészkedés ellenére Hollywoodon innen vannak, korlátoltak és hazugok egy szinten túl. Ezt a kérdést sem fogjuk most eldönteni, de a Mindenáron vesztessel egy olyan filmjét pipálhatjuk ki, ahol egy Clyde nevű orángutánnal játssza a főszerepet. Ebben a verekedős vígjátékban karaktere mindig bajba kerül, devalahogy mindig kihúzza a bajból a másik emberszabású. Nem a filmtörténelem legsziporkázóbb forgatókönyve, nem is Eastwood legtündöklőbb színészi csillogása, de egy szem a láncban – 21:00, Filmmúzeum.
A fenti esetben az álomgyári forgatókönyvírók még csak alapjáraton pörögtek, a Lelkes testcsere alkalmából viszont igazán meglódult a fantáziájuk. Két szomszéd utálja egymást (Amerikában igen balszerencsés konstelláció), majd mindezt tetézi, hogy egy reggel egymás testében ébrednek. Persze az egyikük férfi, a másikuk nő. Ami ezután jön, az puszta elmeél, játék a helyzetekkel, némi szerelemmel megspékelve – ezek azok a nagyon furcsa, jövedelmezőnek tűnő filmötletek, melyek másfél óra szórakozást ígérnek úgy, hogy a mindennapjaink még csak szóba sem kerülnek, irány a csodás belefeledkezés. A film rendezője az a Nick Hurran, akinek a Sírhely kilátással című morbid humorú darabot is köszönhetjük. 21:15, TV2.
Aki Conanként kezdi és kormányzóként végzi, az megérdemel egy olyan filmet, amikor isteni akaratok közt őrlődik, mivel hogy véletlenül meg kell mentenie az emberiséget. Az apokalipszissel foglalkozó filmek általában ott rontják el, hogy alapvetésnek veszik, márpedig az emberiség megmenekül, mert különben vissza kell adni a mozijegy árát. Az Ítéletnap is rosszul kezdi 1, Arnold Schwarzenegger karaktere a Jericho keresztnévre hallgat 2, a misztikus ismeretlent Gabriel Byrne játssza 3, Udo Kier főpapot alakít benne 4, mindennek a fő mozgatója a szex. Innentől tudjuk, mire számítsunk, a stúdió egyébként jól számított, 1999-ben 100 millió dollárt fektetett be, és 211 989 043-t keresett (csak moziban). 21:20, RTL Klub.
Végül két komolyabb dolog; azért az érdekes, hogy az idén 200 éves Liszt Ferenc amellett, hogy a maga módján mély komponista volt, lényegében sztár volt, kora Gábor Zsazsája, a csillogás és társasági élet kiemelkedő figurája – elvileg az utóbbi 200 év első-második legnagyobb magyar zenei alakja. Meg persze virtuóz zongorista, akinek művei sokszor csak ennek a virtuozitásnak a piedesztálra emelését szolgálják. Mindamellett Liszt egyházi pozíciót is vállalt, de bármit is tett, önmagát tette meg a dolgok eredőjének, gyújtópontjának. Kocsis Zoltán persze a maga Lisztjét szólaltatta meg május 27-én Rómában XVI. Benedek pápa előtt adott koncertjén, melyen persze a Nemzeti Filmharmonikusok szólaltatták meg a műveket. A koncert kapcsán született egy dokumentumfilm is a próbafolyamatról meg az utazásról, afrappáns című Liszt Rómája – Róma Lisztje 23:30-kor lesz látható az m1-en.
Folytatódik a Gulyás testvérek 1982-es dokumenutmfilmjének folyama, A magyarok és az I. világháború címen futó alkotás harmadik része a háború végével kapcsolatos tapasztalatokra fókuszál, illetve a hadifogoly-élményeket taglalja. A 80-as évek első világháborúval foglalkozó dokumentumfilmjei lehetőséget adtak arra, hogy ne csak a magyar ellenállásról, partizánokról, ne csak a szocialista Magyarország eszmei-ideológiai elődjéről lehessen beszélni, hanem olyan magyar katonákról is, akik még más uralkodóra felesküdten, más megfontolásokkal harcoltak, s így az egész múltfeltárás (a Gulyás testvérek ideológiailag nem elfogult és kiigazított hozzáállásával) hiteles és érdekes maradhatott. 23:35, Duna Televízió.