Kultúra

A tévében a hétvégén: labancok, papucshősök, maffia

Klasszikusok a 30-as, a 70-es évekből, Arany János-i ballada és bűntörténetek alapozzák meg a hétvégi tévés moziprogramot.

szombat

A mai nap célja majdnem beteljesedett: minden ajánlott műsorban legyen egy tulajdonnév. Így nem csoda, ha a stilizált kardozás főművével, a magyar történelmi tudat egyik kútfőjével kezdjük harcos szombatunk, elég ha annyit mondok, az ellenséget (labancok!) Kibédi Ervin daliás alakja testesíti meg. Igen, ez A Tenkes kapitánya 1964-ből, mára klasszikussá érett zenével, Zenthe Ferenc még mindig daliás lovaglásával, Krencsey Marianne a közelmúlt és Pécsi Ildikó, a jövő szépsége egy képmezőben – az első 27 perc baljós címe A vérdíj. 18:15, m2.

A Gengszter románc (igen, így, helytelenül különírva) a kakukktojás, nincs benne tulajdonnév. Csak Ben Affleck, Gigli néven, ami olasz vezetéknév, ezért Ben kezdő maffiózót alakít, akinek mulatságos kalandjai lesznek, amikor egy nagykutya értelmi fogyatékos testvérét kell elrabolnia. Ízléses poén, ráadásul a nyakára ültet a főnökség egy hidegvérű bérgyilkost, akit nem más játzik, mint Jennifer Lopez. Ebből érthető meg, hogy ezt a filmet semmilyen szinten nem lehet komolyan venni, ehhez képest Kibédi Ervin maga Steven Segal. Az RTL Klub 22:15-től nevettet meg minket ezzel a filmmel.

Ha Arany János ma élne, nem érdekelné a költészet, filmeket csinálna, köztük a Lorna csendjét, melyet ugyan a Dardenne fivérek jegyeznek, de totál Arany-ballada az egész. Egy bevándorló nő sok pénzt akar keresni, ezért névházasságot köt egy drogossal, hogy aztán ugyanezt megtegye egy orosz maffiózóval. Értelemszerűen az első házasságot fel kell bontani, és nem válással. Ebben áll a bűn, ami aztán kiváltja azt a bizonyos címbeli csöndet. A Dardenne fivérek halk, mindennapi halálainkat bemutató filmjei közt ebben lehet a legjobban érezni a hétköznapi költészetet – csodás film a Lorna csendje, remek színészekkel, játékkal, képekkel. Nem túlintellektualizált francia sznobfilm, nem lila ködösítés, nem érzelemvadász giccs, csak egyszerűség és poézis. Aki szeretne magának egy szép, érzékeny szombat estét szerezni, ezeket a paramétereket figyelje: 22:50, m1.

James Ivory a nevéhez mérten (mely elefántcsontot jelent) elegáns, nemes, ritka, finom – talán kissé túlságosan is az. Kosztümös filmjei sztárokkal teletűzdelt geil édességekhez hasonlíthatóak, olyan filmek, melyek egy letűnt kor szellemiségét magukra spriccelve az elmúláson és régi, lassan feledésbe merülő értékeken merengenek. A Jefferson Párizsban Amerikát és a forradalmi Párizst kapcsolja össze, miközben tesz egy kitérőt az amerikai diplomata (most épp nagykövet, később elnök) magánéleti fehér foltjainak beszínezésével. Nick Nolte, Gwyneth Paltrow, Thandie Newton – most sem vagyunk szűkiben a Beverly Hillsbe adót fizető előadóművészeknek. Egy leheletnyi rizspor, régiesen fésült elvek és parókák 23:00-tól a Story4-en.

Ivory filmjénél 9 évvel korábban, 1986-ban készült, de frissebbnek hat az a Hannah és nővérei, amelyben Woody Allen saját figurája mellé még csinált három nőalakot is, melyek komponenseikben, ahogy a csokipapíron írják, nyomokban tartalmaznak némi W. A.-t. Szerelmi sokszögek, megcsalás, párok és válások, azaz a mindennapi élet szervezi ezt a filmet, olyan aranyköpésekkel, mint „Biztos emlékszik rám, velem töltötte élete legrosszabb éjszakáját”. A Filmmúzeum kissé szigorúan 0:45-től játssza a filmet, de legalább a pékek párkapcsolati érettsége fejlődik valamennyit.

vasárnap

Ha a szombatot klasszikussal kezdtük, akkor jöjjön vasárnap is egy, csak épp 30 évvel korábbról: 1938-as Vaszary János filmje, A papucshős. Egy idősödő agglegény nősülne, ám kikosarazzák, ezért bosszúból megálmodja a lány jövőjét. A pláne persze az, hogy az agglegényt Kabos Gyula játssza, a lányt Erdélyi Mici, de Bilicsi Tivadar is feltűnik egy szerepben. 13:35-től jó ebédhez szól a Kabos a Duna TV-n.

Máris este van, 20:05-öt írunk, és a TV2-n elindul A randiguru, melyet, bizonyos pletykák szerint az S.O.S. Szerelem! ötletéből, forgatókönyvéből lopott Hollywood. A per állásáról nincs információnk, addig is megnézhetjük, ahogy Will Smith és Kevin James eljátsszák Fenyő Iván és Csányi Sándor szerepeit. X-nek Y-nal kéne összejönnie, de ehelyett Z esik bele W-be, plusz helyzetkomikum. Igazi fontoskodóan szórakoztató amerikai közönségfilm vacsora utánra.

A végére jön a java, pontban éjfélkor kezdődik Jancsó Miklós legjobb filmje, az 1965-ös Szegénylegények a Filmmúzeumon. Az a csend, hó és halál uralkodik a filmben, amit Vörösmarty érzett az Előszóban, nincs filmzene, sőt beszéd is alig, elfogott betyárok vannak, akiknek ki kéne adniuk a főbetyárt, Sándort. Latinovits, Görbe János, Koltai János, Kozák András, Agárdy Gábor, Somogyvári Rudof – aki számított, itt volt. Cannes-ban ott is volt ez a szikár, igaz alkotás, ’56 egyik méltó megemlékezője – a Filmmúzeumon.

A TV2 erre tromfol rá, 0:45-től levetíti a világ legjobb filmjét, A Keresztapát. Coppola jól döntött, amikor elfogadta az akkor épp nem a legjobb hírnévnek örvendő Marlon Brandót főszereplőnek, így megszülethetett a film. 171 perc tökély, egy évben egyszer ugyanúgy ajánlott, mint a laborvizsgálat (vagy, ahogy Szvjatoszlav Richter mondta Bachról, mindennap hallgatom, ahogy tisztálkodom is).

Végül egy kis időutazás. Ki tudja, mi ütött az m2 szerkesztőibe, nem volt más leadandó műsor, mindenesetre 2:15-től megnézhetjük, hogy 1997-ben mit gondolt az építészeti szakma az akkoriban elterjedő plázaépítészetről, s két első versenyzőjéről, az orosz katonai épületekből átlényegült Pólus Centerről, illetve a csodaszámba menő Duna Plazáról – az Unokáink is látni fogják műsorában. Az úttörőkről, melyek mára semmi újdonságot nem jelentenek nekünk.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik