„Tudomásom szerint nincs olyan ifjúságvédelmi jogszabály, amely alapján kizárnák a fiatalkorúkat bármilyen éjszaki rendezvényről. Nem is volna szerencsés ezt ilyen formában rendezni” – állítja Jásper András ifjúságvédelmi szakember. Ma a szórakozóhelyek joga és felelőssége megállapítani, hogy szab-e életkorhatárt, vagy szülői engedélyhez köti-e a belépést. A jogszabályok csak arra terjednek ki, hogy szeszes italt és dohányárut nem adhatnak el fiatalkorúaknak. Az más kérdés, hogy az egyéb hatósági engedélyeknek biztosítania kellene, hogy az adott szórakozóhelyen biztonságban érezhessék magukat a fiatalok – teszi hozzá Jásper, aki szerint nem megkerülhető a szülők felelőssége sem abban, hogy hová engedi el a gyermekét.
A szombati tragédia épp azt mutatja, hogy pont a hatósági engedélyekkel kapcsolatos puha szabályozások miatt nem tudhatja a szülő, hogy biztonságos helyre ment-e szórakozni a gyermeke (ha egyáltalán tud arról, hová ruccant ki). Pintér Sándor belügyminiszter szerint a 2009 októberétől hatályos, a kereskedelmi tevékenység végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet „olyan könnyűvé teszi ilyen mennyiségű embert megmozgató beltéri rendezvények” megszervezését a tűzoltóság, a rendőrség előzetes engedélye nélkül, amely hasonló katasztrófákhoz vezethet a későbbiekben.
Láng megjósolta
Erre egyébként 2010. december 8-án, Láng Zsolt fideszes országgyűlési képviselő már tavaly felhívta a figyelmet. Írásbeli kérdést intézett Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterhez a szórakozóhelyek 2009-ben „lebutított” engedélyezési eljárásával kapcsolatban, hogy az – mint fogalmazott -, „nehogy beláthatatlan következményekhez, tragédiákhoz vezessen”. Láng azt kifogásolta, hogy az előző kormány rendelete alapján akár már este megkezdheti a kereskedelmi tevékenységét az, aki délután megkérte és megkapta az engedélyt, miután a tevékenység csupán bejelentési kötelezettséggel jár. Ráadásul a vendéglátó tevékenység, szeszesital-kimérés a bejelentéssel egyidejűleg azonnal megkezdhető, ehhez nem szükséges szakhatóság előzetes bevonása, sem ÁNTSZ, sem építésügyi, sem tűzoltósági szakhatóság.
Ez a felhígult szakhatósági hatáskör a gyakorlatban odavezet, hogy jelenleg mind a kereskedelmi hatóság, mind a szakhatóság csak az engedélyezés után, a működés során felmerülő panaszokra reagál, a problémák után fut, és alig van intézkedési lehetősége – hívta fel a figyelmet Láng. A befogadóképesség, a biztonságos műszaki- és tűzmegelőzési szabályok betartása, az egység kialakításánál ennek előzetes megkövetelése, az akadálymentes megközelítés, és az akadálymentes mellékhelyiségek kialakítása, a dohányzó – nem dohányzó részek elkülönítése és szabályainak rendezése, az osztályba sorolás elengedhetetlen működési feltételek – áll a polgármester miniszterhez intézett tavalyi kérdésében.
Matolcsy György szerint a butított rendelkezések azonban összhangban vannak az Európai Unió belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelvével, amely az adminisztrációs terhek csökkentését írja le. Hozzátette, arról nincs szó, hogy a kereskedőnek az üzletnyitás előtt nem kellene betartania a jogszabályokban rögzített építési, tűzvédelmi, egészségügyi és egyéb, az adott területre vonatkozó szabályokat. „A bejelentést ugyanis a jegyző a termék forgalmazásában érintett szakhatóságokhoz továbbítja, amelyek a bejelentéstől számított 22 munkanapon belül ellenőrzést folytatnak le.” Ha a hatóság hibát talál, írta viszonválaszában Matolcsy, akkor a helyet akár be is zárathatják. Kérdés, hogy a miniszter által leírt 22 napos ellenőrzési határidő mennyiben elégséges védelem egy olyan rendezvény ellen, amit a bejelentés napján vagy az azt követő 21 napon tartanak. Matolcsy mindazonáltal megfontolásra érdemesnek tartotta Láng felvetéseit.
Nincs pardon
Vannak kezdeményezések arra, hogy a szülők biztonságban tudhassák a gyermekeiket. Az állam tehát – eddig legalábbis – nem szabályozta, hogy hány évesen mehetnek szórakozni a gyerekek. Az egyik népszerű – igaz csak nyáron üzemelő budai hely -, a Zöld Pardon 2008 nyarán indította el Zöldkártya elnevezésű ifjúsági programját. Ennek lényege, hogy a 14 év alattiak csak szülői felügyelettel, míg a 14 és 18 év közötti fiatalok csak egy sajátos mágneskártyával látogathatják a Zöld Pardont. A kártyához jutás feltétele a szülők előzetes írásos jóváhagyása.
Ennek a kártyának a birtokában a kiskorúak bármikor bejuthatnak a szórakozóhelyre este tízig, és utána zárásig maradhatnak is. A be- és kilépések alkalmával azonban minden alkalommal be, illetve ki kell jelentkezniük, s ennek tényét a szülők internetes oldalukon keresztül, jelszó megadása után folyamatosan, percre pontosan követhetik. A szülőnek, ha úgy gondolja, bármikor lehetősége van ezen az oldalon keresztül szüneteltetni, visszavonni engedélyét. Többen bírálták a kissé „nagytestvéres” megoldást, ám úgy tűnik, végül is a tinik is megszokták, hiszen vannak olyan partihelyek, ahová be sem mehetnek felnőtt felügyelete nélkül.
Szülői riadólánc
Elindult a szombati tragédia után egy szülői kezdeményezés is a Facebookon, a Budapesti szülők riadólánca nevű csoport. Az egyre népesebb kör szerint „nem az a megoldás, ha a gyerekeinket bezárjuk a négy fal közé. Ugyanakkor megszoktuk, hogy ebben az országban bármi tragédia történik, mindenki abban verseng, hogy felelősöket keressen, és a másikra mutogasson. Tudjuk, hogy a hatóságok és a rendőrség magától nem fog tenni semmit, csak látványos rendeleteket hoznak és egy darabig esetleg fokozottan figyelnek”.
A szülői csoport tagjai ügyeleti rendszerben ellenőriznék és minősítenék a budapesti szórakozóhelyeket és a nagyobb rendezvényeket, majd a tapasztalataikat közzétennék a csoport Facebook-oldalán. „Elkészítjük a megbízható szórakozóhelyek listáját, és gyermekeinket megkérjük, hogy csak olyan helyekre és rendezvényekre menjenek el, ahol önkénteseink ott vannak, illetve amelyeket megbízhatónak minősítünk” – ígéri a hétfőn már közel 400 fős csoport. Kérik, hogy a fővárosi szórakozóhelyek működjenek együtt velük, és felmerült az is, hogy egy emblémával jelöljék meg a biztonságos helyeket.
