Gazdaság

Magyar-horvát energiaháború: úgy tesz a Mol, mintha holdra szállást hajtana végre

Szigetváry Zsolt / MTI
Az Adria-kőolajvezeték fogadópontja a Mol Nyrt. százhalombattai Dunai Finomítójában.
Szigetváry Zsolt / MTI
Az Adria-kőolajvezeték fogadópontja a Mol Nyrt. százhalombattai Dunai Finomítójában.
Évről évre kapacitásteszteket hajtanak végre az Adria-vezetéken, hogy felmérjék: képes lenne-e a csőrendszer arra, hogy nagyobb szerepet vállaljon Magyarország és Szlovákia olajellátásában – ám mindezidáig nem születtek olyan eredmények, amelyek a Mol számára kielégítők lennének. A finomítói technológiák átállítása is évek óta húzódik, miközben a magyar olajcég a horvátok magas szállítási díjaira panaszkodik. Érdekes módon a szerbiai partnercég nem reklamált emiatt, s az eredménykimutatások sem tükrözik, hogy a Janaf extranyereséget zsebelne be. Vajon ferdítésről, kommunikációs trükkök sorozatáról lenne szó, vagy pedig fizikai törvényszerűségek betonozzák be az orosz kőolajfüggőségünket? Utánajártunk.

Üzengetéshez, majd egymásra mutogatáshoz vezetett a Mol Nyrt. és a horvát olajvezetékeket üzemeltető Jadranski naftovod (Janaf) közös szeptemberi kapacitástesztje, amelynek keretében az Adria kőolajvezeték horvát szakaszának teljesítőképességét vizsgálták. A tesztet valószínűleg a horvát fél kérésére kezdeményezték, célja pedig az volt, hogy igazolják, képes-e a vezeték hosszabb ideig stabilan, maximális kapacitással működni, hogy Magyarország és Szlovákia számára elegendő mennyiségű kőolajat hozzon fel az Adriai-tengerről.

A Mol szeptember 24-én közleményt adott ki, amely szerint műszaki hibák miatt meghiúsultak az Adria vezeték kapacitástesztjei, így ezek alapján nem sikerült teljesíteni a magyar olajcég elvárását, mely szerint a horvát szakaszon is el kell érni a napi 40 ezer, vagyis évi 14 millió tonnás kőolajszállítási kapacitást.

Ezzel szemben a Janaf szerint nem igaz a Mol állítása, mivel a szeptember 11 és 24 között zajló tesztsorozat idején például második alkalommal, az olaj könnyebb áramlását lehetővé tevő DRA-polimerek használatával sikerült elérni a 2200 köbméter/órás áramlást, ami évi 15,5 millió tonna áramlásnak felel meg. Ezzel sikerült jócskán felülmúlni a Mol Pozsonyi-, illetve Dunai Finomítóinak összesen 14,1 millió tonna/éves névleges kapacitását, egyben teljesítették a magyar cég elvárásait. Vagyis elméletben bőségesen el tudnák látni tengeri olajjal a két közép-európai országot.

A Mol részéről azonban nem említettek célszámokat, mindössze annyit jegyeztek meg, hogy a tesztek során 1-2 óránál hosszabb ideig egyszer sem tudott megfelelő kapacitással működni a vezeték.

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!

Már előfizető vagyok,

Ajánlott videó

Olvasói sztorik