Élő Belföld

Orbán Viktor: Amikor az ember bajban van, akkor szoktak ilyen kétségbeesett ötletekkel előállni

Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály / MTI
Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály / MTI

A közteherviselés a magyar jövő legfontosabb kérdése

A miniszterelnök azt mondta, ha ránéz az elmúlt 35 évre, akkor világosan látszik, hogy kétféle álláspont van a közteherviselés ügyében. Közgazdászokat sorolt, és megjegyezte, hogy Kármán Andrásnak, a Tisza gazdaságpolitikusának ő „tette ki a szűrét a kormányból”.

A nemzeti konzultációról azt mondta, hogy ezzel az öt kérdéssel lehet megvitatni a közteherviselést, ami a magyar jövő legfontosabb kérdése. Orbán szerint az ő politikája az, hogy a pénzt, amit a magyar gazdaság megtermel, vissza kell adni a családoknak. A Tisza szerinte ezzel szemben elvenné a pénzt az emberektől.

A családtámogatásra megvan a fedezet

Orbán szerint a kormány családtámogatására megvan a fedezet. A Tisza viszont ki akarja vezetni a bankadót és a multikat sújtó különadót.

Orbán a Tiszáról: Ez egy sunyi, sunnyogó párt!

Orbán hosszan beszélt a kormány családtámogatási rendszeréről, de újat nem mondott. Szerinte viszont, amit a Tisza mond, nem kell figyelembe venni, mert világosan megmondták, hogy nem mondják meg az igazat.

Ez egy sunyi, sunnyogó párt. Van ilyen, ez nem példátlan. Nekem nem szimpatikus, de nem ismeretlen jelenség

– mondta a miniszterelnök a legnagyobb ellenzéki pártról.

Orbánnak politikai megerősítésre van szüksége

Orbán szerint a tiszások ötvenhét százaléka támogatja Ukrajna EU-s tagságát, és, ha a DK-nak van 4–5 százaléka, ez még hozzájön, szerinte ez több százezer ember. A miniszterelnök szerint lehet, hogy ez lesz a választás tétje.

Kétfelé osztotta dilemmát, vagy adjunk fegyvert, pénz Ukrajnának, vagy tárgyaljunk a háború lezárásáról.

Háborúellenes összefogás nélkül nagyon nehéz kívül tartani a háborút.

Orbán azt mondta: Magyarország két világháborúból ki akart maradni, de nem sikerült. Ő arra törekszik, hogy kimaradjuk a háborúból. A miniszterelnöknek ehhez politikai megerősítés kell, hogy ki tudjon állni és világossá tegye, ki akarunk maradni a háborúból.

Miért kéne másnak a sorsát mint egy rossz gúnyát magunkra venni?

A magyarok nem akarnak egy Európiai Unióban lenni az ukránokkal. Orbán ezzel mélyen egyetért, mert az Ukrajnának nagyon nehéz sorsa van.

Miért kéne másnak a sorsát mint egy rossz gúnyát magunkra venni? Ez egy gyerekes gondolat

– mondta Orbán.

Szerinte előbb-utóbb katonákat kell küldeni, és mi nem akarnak meghalni Ukrajnáért. Ukrajna nem támaszthat jogot arra, hogy a magyarok zsebéből pénz vegyenek ki. A partnerséget ugyanakkor támogatja.

Európa kétségbeesett ötletekkel áll elő

Amikor az ember bajban van, akkor szoktak ilyen kétségbeesett ötletekkel előállni, mondta a miniszterelnök arról, hogy a befagyasztott orosz vagyonok kamatait Ukrajna támogatására fordítják a szövetségeseink.

Orbán: A végén még azok kerekednek felül Európában, akik katonákat akarnak küldeni

Most, hogy az amerikaiak minden eddiginél több és erősebb fegyvert küldhetnek Ukrajnának, miért gondolja, hogy Oroszország legyőzhetetlen? – kapta az első kérdést a miniszterelnök.

Orbán szerint az európai stratégia egy tévedésen alapul: az európaiak azt hiszik, hogy az oroszok előbb fogynak ki a pénzből, az oroszok gazdaságilag meg fognak roppanni, talán felkelések is lesznek, és vissza kell vonulniuk. ha ez megtörténik, akkor Ukrajna képes lesz visszaszerezni a területeit.

Szerinte a végén még azok kerekednek felül Európában, akik katonákat akarnak küldeni.

Arról is beszélt, hogy tudni kell, hogy meddig tart a háború és mennyibe kerül. Orbán szerint eddig elköltöttünk 170–180 milliárd eurót. Ennek a stratégiának nincs pénzügyi alapja, az egész egy délibáb, össze fog omlani, és súlyos következményei lesznek.

A miniszterelnök a kérdésre nem válaszolt.

Hamarosan megszólal a miniszterelnök

Fél nyolc után érkezik a Kossuth Rádió stúdiójába Orbán Viktor miniszterelnök, ahol szokás szerint Törőcsik Zsolt műsorvezető kérdezi. A reggel hat óra után elhangzott előzetes szerint szól lesz

  • a koppenhágai  informális EU-csúcsról,
  • a kormány adópolitikájáról
  • és a Tisza Párt állítólagos „adóemelési terveiről” is.
Olvasói sztorik