Az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön lehet a legnagyobb hőség, ezen területekre piros figyelmeztető előrejelzést adtak ki.
Szombaton Közép-Magyarországon, a Dél-Dunántúlon, a Dél-Alföldön és Észak-Alföldön a napi középhőmérséklet általában 27 Celsius fok felett alakulhat. A szakemberek azt ajánlják, hogy 11 és 15 óra között lehetőleg senki ne menjen a napra, mivel az UV-B sugárzás szintje is meghaladja a riasztási küszöbértéket. Hőségriadó idején 20-30 százalékkal nő a rosszullétek száma. A leggyakoribb az ájulásos rosszullét, amely főleg az időseket, a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőket fenyegeti.
A síneket, utakat hűtik. A vezetőket?
A hőségriadó ideje alatt éjjel-nappal mossa és hűti Budapest utcáit a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF), több helyen vizet osztanak, a fővárosi kezelésű strandok tovább tartanak nyitva. A BKV kérésére naponta 12 és 17 óra között bizonyos vonalakon a villamossíneket is hűtik. Vannak azonban olyan cégek, amelyek ilyenkor is elvárják a formaruha viselését és a folyamatos munkarendet, mások könnyítéseket alkalmaznak, az előírásokat azonban mindenkinek be kell tartania.
Az öltözködési szabályokra a cégek külső megítélése miatt van szükség, ám ez általában csak az irodai kollégákra, a vezetőkre vonatkozik. Ahol nincs egységes öltözködési előírás, a közép- és felső vezetők általában ott is öltönyben dolgoznak – még a legnagyobb hőség idején is.
Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség közleménye szerint „a hőségriadóval járó időszakban a zárttéri munkahelyeken kialakuló magas hőmérséklet megzavarhatja a munka megszokottan alkalmazott menetét, különösen ott, ahol nincs lehetőség kellő mértékű klímaszabályozásra. A fokozott meleg hatására csökken a munkavállalók koncentrálóképessége, de akár rosszullétet is okozhat.” A dokumentum a védőitalra különös hangsúlyt fektet: „a munkavállalók igénye szerinti mennyiségben, legalább félóránként, legalább 14-16 °C -ra hűtött ivóvizet kell biztosítani.”
„Egy napszúrás a munkáltatónak sem érdeke”
Nem csak az irodákban kell megfelelni bizonyos előírásoknak. A fizikai munkásoknál általában a munkabiztonság az első, akár a hőségriadót is figyelmen kívül hagyva. Van, ahol a munka jellegéből adódóan nem lehet megkerülni a biztonsági előírásokat, de a lehetőségekhez mérten könnyítenek az öltözeten.
A Munkavédelmi Főfelügyelőség sajtóreferense lapunknak elmondta: „Kültéri dolgozóknak ilyenkor óránként 5-10 perc pihenőidő szükséges, de ha a technológiából adódóan még jobban emelkedhet a hőmérséklet, akkor eltolhatják ennek arányát akár a munkaidő rovására is. A munkavállalók kényelmén és egészségén túl egy napszúrás, vagy széné égett bőrfelület járhat olyan munkakieséssel, ami a munkáltatónak sem érdeke.”
Gedeon András hozzátette, hogy ezt persze nem csak a hőségriasztás, hanem a munkahelyi körülmények is befolyásolják: „Egy pékségben, vagy egy kohóban februárban is ugyanúgy ki kell adni a megfelelő pihenőidőt.”
Figyelni kell a tünetekre!
A hőségriadó elrendelésekor a Munkavédelmi Főfelügyelőség közleményt adott ki a kültéri munkahelyekre vonatkozóan is, mely felhívja a figyelmet: „a munkáltatók legyenek felkészülve a munkavállalókat terhelő hőmérsékleti körülmények mellett történő munkavégzés esetén a szükséges munkaszervezési intézkedések megtételére.”
A pihenőidő és a folyadékpótlás mellett fontos a fejvédő használata a hőguta megelőzésére. Valamint hogy a munkavállalókat figyelmeztetni kell: az esetlegesen előforduló panaszok (fejfájás, szédülés, szemkáprázás, szapora szívverés) esetén a munkát azonnal hagyják abba és keressék fel a pihenőhelyet, szükség esetén igényeljék az elsősegélynyújtást, vagy az orvosi ellátást.
Rövidnadrág vagy nem?
A BKV Zrt. sajtóosztálya lapunkat így tájékoztatta a hőségriadó idején használatos munkavédelmi előírásukról: „A dolgozók számára gondoskodunk védőitalról: a végállomási tartózkodókban és egyes állomásokon citromlével, szóda-automatákkal, illetve ásványvízzel biztosítjuk a megnövekedett folyadékszükséglet utánpótlását. A nyári forróságban munkatársainknak engedélyezzük a könnyebb formaruha, például a bermudanadrág viselését, valamint eltekintünk a nyakkendő felvételétől. További könnyítés, hogy – elsősorban járművezetők esetében – a nagyobb végállomásokon kérésre leváltó munkatársat biztosítunk.”
Lapunknak ezzel ellentétben a megkérdezett buszsofőrök azt nyilatkozták: a kötelező hosszúnadrágot ilyenkor is ugyanúgy megkövetelik tőlük. Igaz, például a BKV ellenőrök közül csak azoknak kötelező a formaruha, akik a metró területén dolgoznak, de ez az előírás az őket kísérő közterület-felügyelőkre ugyanúgy vonatkozik.
„Ilyenkor azért elnézik”
Persze olyan is előfordul, hogy hőségriadó idején nem vesznek figyelembe minden előírást. „Nálunk kötelező a munkaruha: bakancsot, sisakot, hosszú nadrágot, sárga mellényt és kabátot kell viselnünk. De ilyenkor azért elnézik, ha a kabát, vagy a hosszú nadrág nincs rajtunk. A bakancs, a sisak és a sárga mellény viszont kánikulában is kötelező.” – mondták lapunknak a Margit híd építőmunkásai.
Ezt Gedeon András is megerősítette: „a munkaruha-formaruha viseléséről jogszabály nem rendelkezik, így ezt minden cég kockázatértékelésének kell meghatároznia. Egyedül a védőruhánál vannak kötelezettségek, amik adott esetben kötelezők. Ilyen a sisak, az égési sebet megelőző teljes test védelmi ruházat, vagy a bakancs.”
Hiába vannak hűvösön
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) körlevélben hívta fel a felügyelete alá tartozó mintegy 40 intézmény vezetőjének a figyelmét arra, mit kell tennie a fogvatartottak és a dolgozók egészségének védelme érdekében.
„A nagy hőségben különösen indokolt a krónikus, a rendszeresen gyógyszert szedő, szív- és érrendszeri, légúti, vese- és anyagcsere-megbetegedésben szenvedő betegek aktuális állapotának, folyadékfogyasztásának ellenőrzése, a helyi adottságok és lehetőségek függvényében a folyamatos ivóvízellátás biztosítása, a zárkák, körletek kielégítő szellőztetése, továbbá a szabad levegőn való tartózkodás, sportolás optimális szervezése”. A szigorúbb szabályok az ország 40 büntetés-végrehajtási intézményében összesen 8 ezer alkalmazottra, illetve több mint 17 ezer fogvatartottra vonatkoznak.
Felfüggesztik a kamionstopot.
Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter – Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterrel egyetértésben – a hőségriasztás miatt felfüggesztette a kamionstopot. A szokásos nyári gyakorlattal szemben tehát a 7,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsik 2011. július 9. szombat délután 3 óra és július 10. vasárnap este 10 óra között is közlekedhetnek a magyarországi utakon.
Országos tűzgyújtási tilalom
Általános tűzgyújtási tilalmat rendelt el július 8-tól átmeneti időre az erdőkre, valamint az erdőterületek határától számított kétszáz méteren belüli területre a vidékfejlesztési miniszter. A tilalom oka, hogy az erdőkben fokozott tűzveszély alakult ki a rendkívül gyors felmelegedés, a kánikulai meleg és a csapadékmentes időjárás miatt. A tilalom idején tilos a tűzgyújtás a felsorolt területeken kijelölt tűzrakó helyeken is, a közút és vasút menti fásításokban, beleértve a parlag- és gazégetést is. A miniszter felhívja a közúton és vasúton utazók, az erdőben kirándulók, a mezőgazdasági területeken dolgozók figyelmét, hogy az égő cigarettát ne dobják el, mert ez fokozott tűzveszéllyel jár. Aki a tűzvédelmi rendelkezéseket megszegi, az szabálysértést követ el.
Nádastűz Ordacsehinél
Nagy területen, mintegy 25 hektáron gyulladt be a nádas és a száraz aljnövényzet Ordacsehi közelében, az M7-es autópálya mellett; a füst miatt néhány percre le is zárták az autópályát, két tűzoltó enyhe füstmérgezést szenvedett, őket kórházba vitték. A riasztást 14 óra után kapták a tűzoltók, akik Balatonboglárról, Marcaliból, Keszthelyről és Siófokról nagy erőkkel vonultak ki a helyszínre. A szél miatt gyorsan terjedő lángokat a kiérkezés után két órával sikerült körbehatárolni. A tűz keletkezési okáról egyelőre nem tudni semmit.
