A tíz leggyakoribb halálozási ok egyike ma is az AIDS, a szerzett immunhiányos tünetegyüttes. Ez a betegség nemcsak orvosi, társadalmi, de erkölcsi probléma is. Körülbelül 33,3 millió HIV-fertőzött él szerte a világban, számuk pedig naponta több mint 7000-rel növekszik. Mi a helyzet Európában és hazánkban?
Az európai áltag javult, Magyarország pedig hihetetlenül kevéssé átfertőződött. Kutatók jönnek hozzánk és azt keresik, miért van ilyen kevés HIV-pozitív betegünk. Legalábbis most, mert nálunk sokkal gyorsabban kezdett el terjedni az AIDS, mint Európa többi országában. Uniós átlagban 100 ezer lakosra jut 14 fertőzött, Magyarországon 1,8 az arány – tehát nyolcszor rosszabb az Európai Unió átlaga, mint Magyarországé. Ha azonban a 2009 és 2010 közötti időszakot vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy ez idő alatt az EU-ban kevesebb, mint 5 százalékkal nőtt a HIV-pozitívak aránya, nálunk viszont 23 százalékkal. A betegek a fele homoszexuális, főleg a férfi-férfi kapcsolatokban terjed a fertőzés, azonban egyre jobban veszélyben vannak a heteroszexuálisok is – itt az arány 16 százalék. A magyar nők is fertőződnek, tavaly egyikük meg is halt. A rejtőzködők aránya pedig 24 százalék.
Fotók: Kummer János
Tehát a betegek csaknem negyede rejtőzködik. Ez egy elég nagy szám.
A védekezés hiánya és a HIV-pozitívak zártsága, kirekesztettsége – talán ez a két dolog a leggyakoribb, ami miatt ennyire terjed a fertőzés, de ezt nagyon nehéz megmondani. Be kellene fogadni ezeket a betegeket, el kellene fogadni, hogy ezek emberi tragédiák, amiket ugyanúgy kell kezelnünk, mint egy súlyos rákos, súlyos leukémiás vagy súlyos agyhártyagyulladásos beteget, mert ekkor tudnánk segíteni nekik. A társadalomnak ezzel együtt kell élnie. Nagy probléma, hogy nem fogadjuk be az AIDS-es betegeket, hogy kirekesztjük őket. Nem véletlen, hogy nálunk ilyen magas a rejtőzködők aránya. A magyar emberek hajlamosak arra, hogy segítsenek a másikon, de ezt a területet tabunak tekintik, és nem foglalkoznak vele. A HIV-pozitívak, akik bevallják betegségüket, általában elvesztik kapcsolataikat, elvesztik állásukat, pedig közöttük is vannak nagyon komoly emberek. Nincs senki, aki kiállna a nyilvánosság elé és bevallaná, hogy HIV-pozitív. Rádióinterjút névtelenül már adtak, de az arcát senki nem vállalja.
A fiatalok mennyire vannak veszélyben?
A nemi betegek között látunk különösen fiatalokat is. Az HIV-pozitívak esetén inkább a 20 év feletti korosztályról van szó, de a 20 év alatti fiatalok különösen veszélyeztetettek. Nagyon nehezen megközelíthetőek, egyszerre sérülékenyek és koruknál fogva egyszerre aktívak, lendületesek és agresszívak. Ezek pedig így együtt egy olyan kiszolgáltatott helyzetbe hozzák őket, mely nemcsak a HIV-pozitivitás, hanem más szexuálisan terjedő betegségek szempontjából is veszélyt jelent az egészségükre.
Mik ezek? Melyiktől kell a legjobban félni?
A legveszélyesebb mindig az AIDS, mert annak van a legsúlyosabb következménye. Utána következik a vérbaj, a szifilisz – az komolyan terjed a 20 év alattiak közt –, aztán vannak azok a krónikus fertőzések, melyek nem jelentenek életet veszélyeztető problémát, de azért a meddőség és a nemzőképesség csökkenése komoly károsodást jelent.
“A lényeg, hogy a fiatalok elérjék, befogadják ezeket az ismereteket”
Mennyire vannak tisztában a fiatalok a szex esetleges veszélyeivel?
Általában nincsenek tisztában. Sokszor terjednek olyan tévképzetek, hogy például a fogamzásgátlás véd a nemi betegségek terjedése ellen, vagy, ha valaki ápolt, csinos, jó kinézetű, az már nem terjeszthet ilyen fertőzést. De a fertőzés nem válogat, az ott van, ezekkel a dolgokkal nincs kapcsolatban. Persze vannak rizikócsoportok, de sajnos azt megmondani, hogy a környezetünkben ki lehet HIV-pozitív és ki nem, nagyon nehéz.
Mikor kellene elkezdeni a felvilágosítást?
Iskoláskortól. A lelkes csapatom épp most készít egy új honlapot – egyelőre a nevén folyik a vita –, mely talán segíthet. Jelenleg a felvilágosító anyagokat állítják össze, a legkülönbözőbb kórképek leírását, és a védekezés módszerein kívül egy évig most egy teljes levelezést is biztosítanak: négy kolléga vállalja azt, hogy minden felvetődő kérdésre válaszolni fog, ami a honlapra érkezik. A lényeg, hogy a fiatalok elérjék, befogadják ezeket az ismereteket. A szexuális élet nagyon, talán a legjobban érdekli őket, mégsem rendelkeznek a megfelelő információkkal róla. Az a baj, hogy túl vagányak. Tudni kell a szabályokat ahhoz, hogy valaki ne kapjon fertőzést, Ismerni kell a szabályokat ahhoz, hogy biztonságosan és a szexuális egészséget megőrizve alakítsanak ki kapcsolatokat.
Összegezve: jó vagy rossz út haladunk az AIDS elleni küzdelemben?
Jó úton haladunk. Azt gondolom, hogy ez jelenleg az egyik kiemelt programja a magyar egészségügynek. Társadalmi összefogás nélkül azonban nagyon nehéz eredményeket elérni
