A jobb tenyér ökölbeszorításával befolyásolható, hogy milyen hangot adjon ki a gép, míg a bal kéz ujjainak összeérintésével különböző hangösszetételek szólathatók meg. Az eszköz nagy előnye a többi hangszintetizátorhoz képest, hogy a fix hangfájlok használata helyett lehetőséget kínál a hangok gesztusokkal történő keverésére.
„Egy olyan teret alkottunk, ami lemodellezi a beszédképző szerveket” – magyarázza Sidney Fels, a Brit Columbiai Egyetem MAGIC osztályának igazgatója. A rendszer nagy előnye, hogy hordozható és a jövőben érzelemkifejezésre is alkalmas lesz. Jelenleg a DiVA beszéde még kissé furcsa, ráadásul egy hátunkra szerelt laptop kell a működéséhez. „Nem járkálnék vele étterembe, és rendelnék sushi-t” – mondta Fels a DiVA-ról. Hozzátette: a terveik szerint a jövőben táblagép is elég lesz a használatához.
A DiVA-projekt célja azonban eredetileg nem a beszédképtelen emberek megsegítése volt. A technológiát komplex mozdulatsorok betanítatására szánták, ahol a hangok a tanulót irányították volna a tökéletesedés útján. Ezen kívül a rendszert daruk és robotkarok irányítására is használnák.
Mintha csak egy Star Trek operában megelevenedő belső monológot hallanánk Hetes emberi és robot énje közt – nagyjából ilyen benyomást kelt jelenleg a karokra szerelt eszközből előcsalogatott ének. Ettől függetlenül már öt zeneművet is írtak a készülékre – mondja Fels.
Nem ez az első olyan zenei „eszköz” amit pusztán kézmozdulatokkal lehet megszólaltatni. A majdnem száz évet élt KGB-tudós Léon Theremin 1928-ban találta fel a teremin nevű hangszert (melyet többek között Rózsa Miklós is használt Hitchcock Elbűvölve című filmjének Oscar-díjas zenéjében). A rádióantennákkal ellátott teremint a gesztusokkal gerjesztett interferenciákkal szólaltatják meg.
