A Történelemtanárok Egylete 2011. április 15-re három történész és egy esztéta részvételével nyilvános pódiumbeszélgetést tervezett „Vállalható-e a múlt? A történelmi felelősség kérdése és a magyar holokauszt” címmel. A programon való részvételre felkérték Gál András Leventét is, aki azt más elfoglaltsága miatt nem tudta vállalni. Udvarias levélben számolt be erről a TTE elnökének. Ebben többek között kifejti, hogy „jómagam nem vagyok történész, szakmai kérdésekben nem tudok és nem is kívánok állást foglalni. A magyar történelem kutatását, dokumentálását, oktatását szakmai feladatnak tartom, amellyel kapcsolatban történelmi felelősségünk, hogy ez a szakmai munka mindennemű politikai befolyástól mentesen folyhasson”.
Gál András Levente
A hírek szerint akár rövidesen Réthelyi Miklós erőforrás-minisztert is váltható, jogász végzettségű államtitkár nemrégiben azzal keltett feltűnést, hogy a kormany.hu-nak adott „interjúban” élesen bírálta a neves szakértők, történészek által összeállított holokausztkiállítást. Beszámol az év elején tett látogatásáról a Holokauszt Emlékközpont (HDKE) állandó tárlatán, s mint mondja: „Jeleztem a HDKE képviselőjének, hogy át kell értékelni a kiállítás egy részét, mivel az úgy épül fel, hogy a különböző bevonulásokat mutatja… nincs ok-okozati összefüggésben az, hogy a magyarlakta vidékek visszatérnek Magyarországhoz, és oda Horthy Miklós kormányzó és a magyar hadsereg bevonul, azzal, hogy később menetben hajtották az embereket a halálba. Mindez olyan történelmi csúsztatás, amely felesleges feszültségeket kelt.”
A tárlat kurátora, a HDKE történész-főtanácsadója, Molnár Judit korábban a Népszabadságnak kifejtette, hogy a tárlat nem hozza közvetlen összefüggésbe a fotókkal illusztrált „meneteket”, például a 1918-as forradalom katonáiét, Horthyét, a csendőrökét, a munkaszolgálatosokét, a németekét, a nyilasokét vagy a zsidó nőkét. Pusztán arra utal, hogy a korszak magyar valóságának jellemzője a drámai „menetelés”. Közvetlen ok-okozati összefüggést fölfedezni belemagyarázás – mondta Molnár.
