HIRDETÉS
Gazdaság

Simor András az MNB-botrány újabb fejezetéről: A gyanú árnyéka

Hegedüs Róbert / MTI
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) megújult Szabadság téri székháza.
Hegedüs Róbert / MTI
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) megújult Szabadság téri székháza.
A kormány az Európai Központi Bankkal takaródzik, amikor el próbálja hárítani magától a több száz milliárdnyi jegybanki veszteségekkel kapcsolatos politikai felelősséget, de ezt sem az EKB által nyilvánosságra hozott vélemény, sem Varga Mihály korábbi nyilatkozata nem támasztja alá – írja a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke, aki cikkében reflektál azokra a fideszes nyilatkozatokra, amelyekben az európai intézményt teszik felelőssé az elmaradt jogszabályalkotásért.

A magyar kormány 2024. január 16.-án elküldte az Európai Központi Banknak (EKB) a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény tervezett módosításának szövegét, véleményét kérve, hogy a javaslat mennyiben illeszkedik az európai uniós jogba.

A törvényjavaslat az EKB válaszából kikövetkeztethetően többek között az alábbi változtatásokat tartalmazta:

1. Az MNB igazgatósága a jövőben a jegybank nem alapvető feladataival kapcsolatos döntéseiről negyedévente tájékoztassa a felügyelőbizottságot.
2. Az alapító okiratban meghatározott mértéket meghaladó kiadásokkal járó döntésekhez a jövőben a felügyelőbizottság előzetes engedélye legyen szükséges.
3. Az MNB egyéb (nem alapvető) feladataival kapcsolatos tevékenységről az igazgatóság elnöke (a bank elnöke) legalább évente számoljon be a felügyelőbizottságnak.
4. A tulajdonosi ellenőrzés keretében a felügyelőbizottság, illetve a felügyelőbizottság felhívására az MNB ellenőrzési szervezete jogosult legyen ellenőrizni az MNB többségi tulajdonában álló gazdasági társaság, az MNB által létrehozott alapítvány, valamint az MNB által létrehozott alapítvány többségi tulajdonában álló gazdasági társaság gazdálkodását.
5. Az MNB többségi tulajdonában álló gazdasági társaság, illetve az MNB által létrehozott alapítvány esetén három vagy öt tagból álló felügyelőbizottság létrehozása legyen kötelező.

Ezeknek a változtatásoknak nyilvánvalóan az volt célja, hogy a jegybanknak, valamint a többségi tulajdonában lévő társaságainak, alapítványainak gazdálkodását a tulajdonos szigorúbban ellenőrizhesse. Mindaddig a jegybank felügyelőbizottságának nem volt jogi lehetősége a jegybank társaságai és alapítványai gazdálkodásának ellenőrzésére, és ilyen feladatot a jegybank belső ellenőrzésének sem adhatott.

Az Európai Központi Bank a tervezettel kapcsolatos magyar nyelvű, ma is elérhető véleményét 2024. február 26.-án hozta nyilvánosságra.

Az EKB véleményének bevezetőjében leszögezi:

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!
Ha még nem vagy a 24 Extra előfizetője, ismerheted meg a csomagokat.

Már előfizető vagyok,

Ajánlott videó

0 seconds of 0 secondsVolume 0%
Press shift question mark to access a list of keyboard shortcuts
00:00
00:00
00:00
 
Olvasói sztorik