Belföld

Pokorni Klebelsberggel szólt be Hoffmannak

pokorni zoltán (pokorni zoltán, )
pokorni zoltán (pokorni zoltán, )

Balog Zoltán és Hoffmann Rózsa védte elképzeléseit, Pokorni Zoltán ugyanakkor rafináltan bírálta azokat, Hiller István Orwellt idézte.

A közoktatási rendszer szerkezeti és finanszírozási fenntarthatatlansága mellett a versenyképes tudás megszerzése miatt van szükség a köznevelés átfogó átalakítására – jelentette ki az ágazat helyzetéről szóló keddi, országgyűlési vitanapon Balog Zoltán. A miniszter és államtitkára természetesen dicsérte a köznevelési rendszer általuk bevezetendő rendszerét. Mint mondták, a kormány újragondolta az állami feladatmegosztást, miközben megpróbálja megszabadítani az önkormányzatokat az adósságállományuktól, amely jelentősen szűkítette eddig is az oktatás lehetőségeit.

Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár beszédében leszögezte, az átalakítások célja, hogy a rendszer olyan fiatalokat neveljen, akik tisztességes munkára épülő magyar társadalmat építenek majd. A szakállamtitkár szerint az oktatási intézmények jövő évi állami tulajdonba kerülése egységesítést hoz a rendszerbe, valamint jelentősen nő a rendszer számon kérhetősége is. A pedagógusok béremelésével kapcsolatban úgy fogalmazott: “Lát a kormány rá lehetőséget, hogy a következő tanév kezdetén a béremelésre is sor kerüljön.”

Pokorni beszólt

A Fidesz vezérszónoka, Pokorni Zoltán ugyanakkor erősen bírálta az oktatási reform elemeit, több Klebelsberg Kuno-idézettel mutatott rá a veszélyekre. Ezek szerint például nagyon aggályos, ha egy oktatáspolitika benyomásokra alapul tények, adatok helyett. Kiemelte, minden hazai és nemzetközi adat azt mutatja, hogy mind a társadalom, mind az egyén részére az a hasznos, ha minél több tudást halmoz fel. Minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége, annál több lesz a jövedelme. A magasabb végzettségűek pedig több adót fizetnek, több GDP-t termelnek, egészségesebbek, tovább élnek, gyorsabban tudnak elhelyezkedni, körükben alacsonyabb a munkanélküliség – sorolta.

Meglehetősen irracionális az a kívánság – mondta -, hogy olyan fiatalokat foglalkoztassunk betanított vagy szakmunkásként, akik tudásuk alapján magasabban kvalifikált munkakört is képesek lennének beölteni, ráadásul ma Magyarországon tömegesen áll rendelkezésre inaktív, de munkaképes korú ember, akiket megfelelő képzéssel alkalmassá lehetne tenni az említett munkakörök betöltésére. Kijelentette: azoknak van igazuk, akik taníttatják gyermekeiket.

Az államosítás alapintézményének névadójára, Klebelsbergre, továbbá nemzetközi mérésekre hivatkozva leszögezte, egy ország gazdasági növekedésében az egyik legfontosabb tényező állampolgárainak minél magasabb iskolázottsági szintje.

Pokorni elismerte, hogy a magyar iskolarendszer nem csökkenti, hanem növeli a gyerekek családi hátteréből adódó különbségeket. Egyetért a nagyobb állami szerepvállalással, de elhibázottnak tartja, hogy minden önkormányzattól elvonják az iskolafenntartói jogot. Bírálta azt is, hogy számos kérdés nincs tisztázva az államosítás részleteivel kapcsoltban. Szerinte ez az iskolák közötti színvonalat ugyan csökkentheti, de lefelé nivellálja. Szintén a két világháború előtti oktatási minisztert idézve, elvetette azt az oktatási jogszabályokban is rögzített törekvést, amely uniformizálja az iskolát, amely nem vesz tudomást arról, hogy minden gyerek más, másban tehetséges. Minden olyan intézkedés veszélyes, amely egyformán alakítható masszaként tekint a gyermekekre – hívta fel a figyelmet, kiemelve: kockázatos lenne, ha túlzott mértékben szűkülne a tantervi és tankönyvi kínálat, továbbá baj lenne, ha olyan rendszer alakulna ki, amelyben nem a gyermek és családja döntené el, mit és milyen iskolában akar tanulni, így például, hogy gimnáziumba vagy szakiskolába akar járni, vagy hogy melyik idegen nyelvvel kíván megismerkedni előbb.

Pokorni szerint jó, és megbecsült pedagógusokra van szükség, de erre a problémára nem ad választ az életpályamodell.

Hiller: Orwell

A szocialisták vezérszónoka George Orwellt emlegette az államosítás kapcsán, mint mondta, sehol a világon nincs és nem volt ennyire centralizát oktatási rendszer, mint ami néhány hét múlva – előkészítetlenül, felelőtlenül – Magyarországon létrejön. Ennyi átgondolatlanság még sosem volt egy oktatási szerkezetben – fejtette ki. Az iskolának főnöke lesz a Klebelsberg Központ vezetője, de beleszól majd az iskola életébe a polgármester, a gazdasági megbízott, a kormányhivatal és a tankerület. Az iskolaigazgató Hiller szerint majd azt sem tudja, kinek kell majd megfelelnie vagy egy adott esetben kihez kell majd fordulnia.

Rámutatott, hogy a kormány egy a rendszerváltás előtt kialakult és egészen 2011 decemberéig fennálló oktatáspolitikai konszenzust rúgott fel, amely a gyereket állította az iskolarendszer középpontjába. A köznevelési törvényből kihúzták az erre utaló mondatokat. Az MSZP szerint az oktatási rendszer átalakítása mögött kizárólag gazdaságpolitikai szempontok (megszorítások) voltak, ezt az is mutatja, hogy a köznevelési törvényhez kidolgozott – lapunk által először ismertetett, s az államtitkár által letagadott – háttértanulmányban szereplő drasztikus megszorítások számai gyakorlatilag megegyeznek a most felállított rendszerhez rendelt számokkal. Hiller végül a Ház figyelmébe ajánlotta az MSZP nemrég bemutatott oktatási koncepcióját.

Michl és a csúcsérték

A KDNP vezérszónoka Michl József volt, aki feltette a kérdést: “Milyen világot szeretnénk gyermekeinknek?”.A KDNP politikusa szerint mindenki azt mondaná, szabadabbat, de szerinte nem a szabadság a csúcsérték, hanem a szeretet, az élet. A KDNP olyan világot szeretne építeni, ahol mindenki a helyén van és ezért boldog. Azt is hozzátette, hogy nem fogadható el a mindent lepocskondiázó, gúnyolódó, mindent eleve rossznak tartó ellenvélemény. És nem fogadható el a folyosón sugdolózó állítólagos barátok “majd csak belebuknak” gondolkodása sem.

Jobbik: halasszák el az államosítást!

Dúró Dóra, a Jobbik egyik vezérszónoka azt mondta: pártja nem utasítja el, hogy növeljék az állami szerepvállalást az oktatásban, ugyanakkor szerintük egy ilyen nagyszabású átalakítást sokkal átgondoltabban kellene megvalósítani. Hangsúlyozta: legitim cél az állami szerepvállalás, de nem legitim az önkormányzatok megalázása, eddigi munkájuk semmibe vétele. Szerinte önmagában a finanszírozás megváltozása nem fogja közelebb hozni egymáshoz a iskolák színvonalát.

A képviselő jelezte, nem látja biztosítottnak az oktatás jövő évi költségvetését és utalt arra is, hogy az oktatási intézmények január 1-jei állami átvételéig már csak huszonegynéhány munkanap van hátra. Úgy vélte, a kormány és az államtitkárság nem jól méri fel a helyzetet, amikor nyugalmat vizionálnak az oktatásban, hiszen a sztrájkbizottság felállítása nem a nyugalomra utal.

Hegedűs Lorántné, az ellenzéki párt másik vezérszónoka azt javasolta a kormánypártoknak és a kormánynak, fontolják meg az állami átvétel elhalasztását, hogy a tanárok felkészülhessenek egy ilyen életbevágó változtatásra.

LMP: az államosítás nem képes kiegyenlíteni az oktatási különbségeket

Osztolykán Ágnes, az LMP vezérszónoka szerint az elmúlt két évben olyan oktatáspolitika nyert teret, ami nem tényeken, hanem rögeszmékké vált tévhiteken alapul. A kormány oktatáspolitikáját bírálva többek között azt kritizálta, hogy társadalmi egyeztetés nélkül terjesztették az Országgyűlés a köznevelési törvényt, valamint 16 évre csökkentették a tankötelezettséget és három évre a szakképzés idejét. Úgy vélte: mostanra szakadékká vált a különbség a Fidesz és a KDNP oktatáspolitikusai között.

Osztolykán Ágnes elismerte, hogy jelenleg a világ egyik legigazságtalanabb oktatási rendszere van Magyarországon, ugyanakkor szerinte ez csak akkor fog változni, ha befektetnek az emberbe és az oktatásba. Tévedés azt hinni, hogy az államosítás önmagában képes lesz kiegyenlíteni a különbségeket – hangsúlyozta a képviselő, aki szerint az oktatás területén meg kell állítani a forráskivonást és valós pedagógus-életpályamodellt kell alkotni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik