Belföld

Botrányos pályázat után unortodox megoldás

sorsolás (sorsolás, )
sorsolás (sorsolás, )

Előkészítetlenül írták ki az oktatási terület egyik legnagyobb pályázatát. A kezelhetetlenül nagy érdeklődés miatt elvileg újra ki kellett volna írni, de a kormány új megoldást talált: sorsolással döntik el, ki nyert.

A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint „a TÁMOP-3.1.4-12/1-2 „Innovatív iskolák fejlesztése” című pályázati kiírásra beérkezett pályázatok közül közjegyző által hitelesített módon, sorsolás útján állapítsa meg a beérkezés sorrendjét” és ez alapján döntsön arról, hogy kik kaphatják az akár 300 millió forintra is rúgó támogatást. Ez a pályázat az utóbbi idők legnagyobb volumenű közoktatási tendere volt, amelyre normál iskolák 5 és 300 millió forint közötti forrásra pályázhattak.

A kiírás rendkívüli “rugalmassággal” adta meg a pályázható elemeket. Az terjedt el a szakmában, hogy – a nyelvoktatástól az eszközbeszerzésekig, az egészséges életmódra neveléstől az iskolaudvar fejlesztéséig – „szinte bármire lehet pályázni”. A mai pénzhiányos időben ezért óriási volt az érdeklődés, így a – folyamatosan, többek között a kitöltő program állandó hibáiból eredő határidőcsúszás után –szeptember 24-i első beadási napon tömegek álltak sorba a pályázataikkal a Váci úton az erre kirendelt hivatal, az ESZA Kht irodájánál.

A dokumentumot a kiírás szerint kizárólag ajánlott küldeményként, postai úton, gyorspostával vagy futárszolgálattal lehetett beadni, személyesen nem. Az elbírálást a beadási sorrend döntötte volna el. A pályázati keret kiürülése napjáig mindenki nyerhetett volna, ám rögtön az első nap túljelentkezés volt. Az intézmények érdeke volt ugyanis, hogy a hónapokig készített pályázatukat az első lehetséges pillanatban adják be, ezért a legtöbben nem postáztak, hanem futárokat küldtek az anyaggal. „Éjféltájt már több tucat futár állt sorban, hogy az elsők között adhassák be pályázatukat. Mintha egy csehszlovák filmvígjáték jelenete lett volna, a pályázók szendvicsekkel és termoszokkal felszerelkezve várták a reggelt. Néhányan hálózsákot is hoztak” – írta le a történetet a Népszabadságnak az LMP-s Osztolykán Ágnes. Az egyik pályázati szakértő „futárok éjszakájának” keresztelte el a tragikomikus eseményt.

Vidéken nyolcszor, a közép-magyarországi régióban pedig huszonhatszor annyi pénzt igényeltek az iskolák, mint amennyi rendelkezésre állt már az első nap. Az ilyen egyszerűsített eljárású pályázatok esetén azon a napon, amikor a keretet meghaladja az igények száma, le kell zárni a pályázatot, és az adott napon beérkező jelentkezések már nem érvényesek. Mindez itt az első nap megtörtént.

Osztolykán egyébként közleményben hívta fel a figyelmet az oktatásfejlesztési támogatások botrányos pályáztatására, majd az Országgyűlésben az oktatási államtitkárhoz fordult kérdéseivel. Hoffmann Rózsa szerint mindannak, amit az LMP-s politikus a fejére olvasott, „egy századrészéért sem vagyok, vagyunk felelősek”. Továbbá: egy pályázatra való jelentkezés volumenének előzetes felmérése szinte lehetetlen. Ugyanakkor – tette hozzá – az a szabály, ha a jelentkezések száma meghaladja a kiírt pályázati összeg ikszszeresét, akkor azt újra kell tervezni. „Jelenthetem, hogy az újratervezést megkezdtük” – közölte Hoffmann Rózsa.

Nos, mint kiderült mégsem tervezték újra a pályázati kiírást, azaz nem írták ki újra, immár átgondoltan, a részleteit kidolgozva, az esélyegyenlőséget biztosítva, a pályázók munkáját tisztelve, hanem egy unortodox megoldást találtak ki: sorsolással döntik el, ki ért oda hamarabb. Az még nem lenne szokatlan, hogy a beérkezési sorrendben ítélnek oda pályázati támogatásokat (automatikus beadási forma), ám, hogy sorsolással döntik el a beérkezési sorrendet, az eddig példátlan.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik