A négy pedagógus-szakszervezet által alakított sztrájkbizottság néhány hete hivatalos levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek, amelyben a közszféra bértáblájában 20 százalékos emelést követeltek január 1-jétől, illetve azt, hogy halasszák el az iskolák államosítását és tárgyalják újra a pedagógus-életpályamodellt.
A PDSZ elnöke rámutatott: kevés időt hagyott Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter a tárgyalásra, mert a jogszabályok szerint legkésőbb jövő hétfőig be kell fejezni azokat. „Kemény tárgyalásokra számítunk, de bízunk a megegyezésben” – fogalmazott.
Mendrey László kiemelte: amikor azt mondják a pedagógus-szakszervezetek, hogy elbocsátásokra lehet számítani, akkor a köznevelési törvény szövegéből indulnak ki, mert az heti 32 órában határozza meg a tanárok kötelező iskolában tartózkodását – ami a tanórákon kívül magában foglalja többek között a gyermekfelügyeletet és a napközi otthonos foglalkozásokat is –, és ez a megemelt munkateher számos tanár alkalmazását teheti feleslegessé.
Számításaik szerint heti két óra emeléssel 11 ezer pedagógus-álláshely szűnik meg, de azt, hogy pontosan hány tanórát kell tartaniuk a tanároknak, „a mai napig nem tudják”. Felhívta a figyelmet: csak akkor hiszik el, hogy nem lesznek elbocsátások, ha a kormányzat bejelenti, hogy nem lesz óraszámemelés.
Mendrey László annak a meggyőződésének adott hangot, hogy „nem használható az a modell, amelyben központilag írnak elő mindent” a pedagógusoknak és a diákoknak. Véleménye szerint „az egyenlősítő felfogás lefelé nivellálást okoz”, és azt a kormányzati célt, miszerint a legkisebb faluban is ugyanazt a színvonalat kapják a diákok, mint a leggazdagabb településeken, nem lehet az államosítással elérni, mert a tanítás eredményességét 70 százalékban a szociális-családi háttér határozza meg. Amíg a magyar gazdaság nem tud tenni azért, hogy a leszakadó térségek helyzete pozitív irányban megváltozzon, addig a tanítás egységesítésének terve „ábránd marad” – jegyezte meg.
Mint mondta, „nem bízik a kormányzat a pedagógusokban”, mert a tanórák minden percével el akarja őket számoltatni, és a saját ideológiai elvárásának akarja megfeleltetni a tanárokat. A kormányzat azt a konszenzuson alapuló oktatáspolitikát rúgja fel, amely 1985-től 2010-ig érvényben volt Magyarországon – tette hozzá.
Közölte: nem vitatja, sok önkormányzat örül, hogy átveszik tőlük iskoláikat, de ezt nem lehet megtenni „egyenlősítő fűnyíró elv alapján”. Mint mondta, azt követelik, hogy függesszék fel ennek a megvalósítását, és észérvek alapján kössék meg a kompromisszumokat a tárgyalások során.
