Belföld

Lakásokba menekülnek az örömlányok

Állandó veszélynek vannak kitéve, ezért egyre több örömlány otthonában fogadja a kuncsaftokat. Az érdekvédő szerint ez sem megoldás: szórakoztatóközpontok kellenének, ahol szexmunkások is dolgozhatnának.

Hemzsegnek a hazai „piroslámpás” fórumok az örömlányok szolgáltatásait igénybe vevő elégedett vagy éppen csalódott kuncsaftok élménybeszámolóitól. A helyzet mit sem változott az elmúlt évekhez képest. A jogszabályok és az önkormányzati szigorítás ellenére a lányok iránt továbbra is hatalmas a kereslet. A szolgáltatás nem, csupán a helyszín módosult: az útszélek helyett – kijátszva a hatóságokat és megtalálva a kiskaput – ma már inkább lakásokban és/vagy házakban vezetik be a lepedőakrobatika rejtelmeibe az arra vágyókat.

Legutóbb a ValóVilág negyedik szériájának bénító tekintetű Annamariját hozták hírbe azzal, hogy egy XIII. kerületi lakásban kínálja fel kétes hírű bájait örömre éhes férfiaknak. A hölgy ezt tagadta, perrel fenyegetőzött, noha ezt bárki megteheti, a négy fal között, saját otthonában ugyanis – egy kis túlzással – mindenki azt csinál, amit jónak lát. A buja pásztorórák legálisak, a prostitúció maga nem büntetendő, olyannyira nem, hogy a törvény is engedi – igaz, meghatározott feltételekkel.

Csak nevében tiltott

Az üzletszerű kéjelgést, mint bűncselekményt, 1993-ban helyezték hatályon kívül idehaza. 1999 szeptemberéig a prostitúciót mint szabálysértést kezelte a joggyakorlat. „A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról” szóló 1999. évi LXXV. Törvény életbelépésével bevezetődött a „tiltott kéjelgés” fogalma, mely alapján a prostitúció, bizonyos feltételek teljesítésével, legális tevékenységgé vált.

Fontos, hogy:

• a prostituált csak 18. életévét betöltött személyt hívhat fel, illetőleg csak 18. életévét betöltött személy erre irányuló ajánlattételét fogadhatja el; 
• tilos a szexuális szolgáltatásra felajánlkozás mást, illetőleg másokat zaklató módja;
• a prostituált szexuális szolgáltatásra akkor ajánlkozhat fel, ha rendelkezik a külön jogszabályban előírt orvosi igazolással.

„A jogalkotó elismerte a prostituáltak tevékenységét mint szolgáltatást, ezáltal az üzleti jellegű tevékenységgé vált és a prostituáltak egyéni vállalkozóknak tekintendők. A prostituáltak az általuk végzett szolgáltatásnyújtáshoz vállalkozói igazolvány kiváltására kötelesek” – olvasható a Baranya Megyei Bíróság egyik korábbi határozatában.

Magánterületen, négy számjegyű utak mellett, a türelmi zónákban, a közerkölcsöt és a tiltott kéjelgés szabályát nem megsértve, az anyagi örömforrásokból az államnak is adózva, a törvényhozók zöld utat adtak a „ledér vállalkozóknak”. Amit messzire el kell kerülniük: a közterület, a nyilvános hely, a védett övezet és a nyilvános meztelenkedés.

Védett övezeteket minden esetben az illetékes önkormányzat jegyzője jelölhet ki, a rendőrség csupán a szabályok betartását ellenőrzi – tudtuk meg Beluzsárné Belicza Andreától, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivőjétől. Mint ahogy a közerkölcs megsértése sem a rendőrség, hanem az önkormányzat hatáskörébe tartozik. A tiltott kéjelgésről pedig a bíróság dönt.

Tiltott kéjelgésen érték Sopronban
Nemrég a soproni járőrök tiltott kéjelgés szabálysértése miatt igazoltattak egy középkorú nőt, akit a többszöri rendőri figyelmeztetés, bírságolás és feljelentés sem tántorította el a prostitúciótól. Legutóbbi ellenőrzésekor is férfiaknak, anyagi ellenszolgáltatás fejében „árusította” szexuális szolgáltatásait. A többszörös visszaesőt a Soproni Rendőrkapitányság szabálysértési őrizetbe vette, majd gyorsított eljárásban a bíróság 90 napi elzárással sújtotta.


Meggazdagodni mások gyönyörén

Az önkormányzat azonban – hiába a rengeteg elégedetlenkedő női panaszos – sok esetben tehetetlen a bájait áruló örömlányokkal szemben. Egy általunk megkérdezett Pest megyei település polgármestere szerint, bár az elmúlt években többször is próbáltak véget vetni a városukban megjelenő “sajátos magánvállalkozásoknak”, “valami miatt mindig elakadt a dolog”.

A Budapesttől néhány kilométerre található településen több mint tíz éve fogadja a kötöttségek nélküli, pénzért kapható, örömökre vágyó férfi vendégeket otthonában egy harminc év körüli nő – a felismerhetőség elkerülése érdekében –, hívjuk Nanának. A szóbeszéd szerint naponta 40-50-en keresik a kegyeit, csodájára járnak, és nemcsak a helyiek, a környező városokból is érkeznek kuncsaftok. Dübörög a biznisz, mint mondják, Nanának “híre van” és “nagyon tudhat valamit”, ráadásul “jól néz ki, és állítólag okos is”.


Illusztráció – Fotó: AFP

Hírneve és ágybéli teljesítménye milliókban mérhető: nemrég még egy lakókocsiban fogadta ügyfeleit, pár hónappal ezelőtt azonban – rengeteg verejték árán – több tíz millió forintért vásárolt egy ingatlant a város szélén férjével, és egyben futtatójával közösen. Eltéveszteni sem lehetne a házszámot, a településről kivezető úton, hirdetőtábla mutatja az irányt a “gyönyör barlangjába”.

Napközben a háza teraszán sütteti magát az őszi melegben – az arra haladó férfi sofőrök legnagyobb örömére -, nem árul zsákbamacskát, bikiniben villantja meg, mivel áldotta meg az ég. Garanciául nem csupán jól látható domborulatai, hanem az elmúlt 12 év, és az utat sokszor eltorlaszoló kocsisor szolgál.

Az extrákkal fűszerezett magánórák ellen semmit nem tudnak tenni a helyiek, igaz, többségük nem is akar. Az általunk megkérdezett – zömében férfi – lakosok szerint “nincs gond Nanával, nem zavar sok vizet”, sőt “szociológiai értelemben hasznára van a városnak, mert az egyébként az energiáit máshogy lekötni nem tudó egyéneket lefoglalja, megelőzve ezzel a bűnözést”. Csupán “néhány kielégítetlen feleség háborog, mert irigyek a pénzre és Nana testi adottságaira” – magyarázzák nevük elhallgatását kérve.

Egy édesanya szerint azonban ennél jóval összetettebb a probléma, és nem érti, miért kell gyermekével iskolába menet nap mint nap eltűrnie a bájait áruló nő látványát. A válasz a polgármester szerint egyszerű: amennyiben Nana nem követ el közszeméremsértést és nem szegi meg a többi közt a prostitúciót is szabályozó New York-i egyezményt, nincs mit tenni.

A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság sem talált semmi kivetnivalót, hiába indítottak eljárást Nana ellen üzletszerű kéjelgés elősegítésének megalapozott gyanúja miatt még 2010-ben, nem jutottak elmarasztaló eredményre. Saját teraszán napozik, tehát magán- és nem védett területen, (háza egyébként négy számjegyű út mellett fekszik), ráadásul fürdőruhában teszi mindezt (vagyis nem sért közszemérmet és közerkölcsöt).

„Az eljárás során megvizsgálták a kollégáim az eset összes körülményét, melyek alapján megállapították, hogy a cselekmény nem bűncselekmény, így az eljárást megszüntették. Megállapították többek között azt is, hogy a hölgy sem bűncselekményt, sem pedig szabálysértést nem követ el, így vele szemben eljárás indításának nincs jogalapja. A hölgy háza magánterület, közerkölcsöt nem sért és a tiltott kéjelgés szabálysértését sem követte el” – magyarázta lapunknak Beluzsárné Belicza Andrea.

Vigalmi negyedre lenne szükség

Körülbelül 10-12 ezerre tehető a testükből élő szexmunkások száma ma Magyarországon, és nincs olyan ország a világon, ahol ne fordult volna meg vagy dolgozna jelenleg is magyar örömlány vagy örömfiú. Földi Ágnes, a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesületének elnöke szerint egyre többen választják az „ingatlanos” megoldást, miután az önkormányzatok többsége a mai napig – 1999 óta – nem jelölte ki a türelmi zónákat, ahol legálisan dolgozhatnának. Vagy ha éppen ki is jelölte, az kihalt, kietlen, „emberi tartózkodásra alkalmatlan” terület.

„A szexmunkások állandó atrocitásoknak, rendőri intézkedéseknek vannak kitéve az utcákon, miközben állandó veszélyhelyzetben töltik mindennapjaikat. És nem sokkal jobb a helyzete annak sem, aki lakáson dolgozik, hiszen pár perc ismeretség vagy telefonbeszélgetés után vadidegeneket eresztenek be magukhoz. A türelmi zóna sem jelentene  önmagában megoldást a problémára, hiszen általában közvilágítás, betonút nélküli sártengerekhez jelölik ki ezeket. Ezek nem alkalmasak arra, hogy embereket odakényszerítsünk, főként úgy, hogy még adót is fizettetünk velük” – mondta Földi Ágnes.

Az elnök szerint a város szélére kitelepülő nagy bevásárlóközpontokhoz hasonló, infrastruktúrával ellátott létesítmények kiépítésére lenne szükség, ahol nemcsak szexmunkások szolgáltatnának, hanem egyéb szórakozási lehetőségek közül is választhatnának az odalátogatók.

„Nevezhetjük vigalmi negyednek vagy szórakoztató központnak, a lényeg, hogy a szexmunkások biztonsága mellett munkahelyeket is teremtenénk ezzel, és a látogatottságnak köszönhetően a turizmus is felélénkülne. Mint például Hollandiában. Nincs olyan külföldi, aki Amszterdamban járva, ne nézné meg a piros lámpás negyedet” – tette hozzá Földi.

Késelők, sorozatgyilkosok

A szexmunkások kiszolgáltatottságát és helyzetük mielőbbi megoldásának szükségességét jól mutatja annak a prostituáltnak az esete, akit kuncsaftja túlélőkéssel többször megsebesített pár hete Kecskeméten. A 29 éves lány a véletlennek köszönheti az életét, a férfi azt hitte, meghalt, ezért a földre dobta és otthagyta.

Csak Kelet-Magyarországon 2008 óta négy prostituáltat öltek meg, egyet pedig eltűntként tart nyilván a rendőrség. A szomszédos Ausztriában 2005-től kerestek egy sorozatgyilkost, aki öt örömlánnyal végzett a határ közelében, az út mentén. A férfi áldozatait a bűncselekmény után meztelenre vetkőztette, és otthagyta őket a tetthelyen.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik