Nemcsak a legrászorultabbak, hanem minden család életét korlátozná, ha a kormány valóban Erzsébet-utalványban adná a jövőben a családi pótlékot és más szociális juttatásokat. Ám a változás igazi csapás lehet azoknak a családoknak, amelyeknek egyáltalán nincs más bevételük. Az Erzsébet-utalványt ma csak élelmiszerre lehet beváltani az üzletekben. Nem lehet venni vele például sampont, mosószert, ruhát vagy gyógyszert sem.
Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt
A berettyóújfalui Igazgyöngy Művészeti iskola vezetője, L. Ritók Nóra nem tartja jó ötletnek, hogy Erzsébet-utalványban adnák a különböző szociális juttatásokat. Iskolájában rajzot, táncot, zenét tanítanak halmozottan hátrányos helyzetű, részben roma gyerekeknek. L Ritók Nóra így egészen közelről látja, hogyan is élnek azok a családok, amelyeknél a szociális juttatás a legfőbb megélhetés. Az iskolájába járó gyerekek szülei hiába próbálkoznak, nem találnak munkát. Mert nincs. Legfeljebb közmunka vagy néha feketemunka.
Az utalvány bevezetése nem segítené, hanem szűkítené a nélkülöző családok amúgy is igen szűk mozgásterét, és nehezítené az életüket. „Akik ilyet terveznek, talán abból indulnak ki, hogy a családi pótlékon kívül még sok jövedelemforrás van. De a mi környékünkön nincs. Csak a 22 800 Ft van (a foglalkoztatást helyettesítő támogatás), amit szintén utalványban kapnának. Akik nem ebből élnek, azok ennyit egy bevásárlás alatt otthagynak a boltban” – jegyezte meg.
Minek variálnak?
A kormány szerint a mostani rendszer nehezen áttekinthető, bonyolult: állami, önkormányzati és munkáltatói szinten több eljáró hatóság, szociális hatáskört gyakorló szerv biztosítja az igénylők számára a pénzbeli és természetbeni juttatáshoz való hozzáférés lehetőségét. Ráadásul a támogatás sokszor az uzsorás kezére jut, és nem segíti a rászorultakat. Az uzsora pedig egyes térségekben a mindennapi élet részévé vált, ami folyamatosan újratermeli a nyomort. A kormány célja ezt a folyamatot határozottan megtörni, s a további társadalmi lecsúszást megfékezni. Ezért gondolnák újra az egyes pénzbeli, természetbeni ellátásokat és családtámogatási elemeket.
A családi pótlék azonban sokkal tágabb kört érint, mint akik az uzsorások markában vannak. Minden gyerekes családot. Az utalvánnyal erőteljesen korlátoznák a családi pótlék felhasználhatóságát, méghozzá valamiféle népnevelő szándékkal – véli Havas Gábor szociológus.
Kiskorúnak tekintik az állampolgárt
Havas Gábor, aki a szegénység körében végzett kutatásairól ismert, úgy látja: azzal, hogy pénz helyett (célhoz kötött) utalványt adnának szociális juttatásként, az sugallják, hogy kiskorúnak tekintik az állampolgárt. Felfogható ez a tervezet a Fidesz által sokat bírált monoki modell egyfajta kiterjesztésének is, hiszen ott még csak a segélyeket adták szociális kártyára, és azzal indokolták, hogy sok szegény ember hajlamos elinni a pénzt.
Úgy véli, a tervezetben szereplő célhoz kötöttségnek sincs sok értelme. Hiszen ha egy kevés pénzből gazdálkodó nagycsalád megkapja a családi pótlékot, és abból a villanyszámlát fizeti ki először, arra mondhatjuk azt, hogy nem a gyerekre költötte a célzott pénzt. De a gyereknek nem érdeke, hogy legyen villany a lakásban? S számos más olyan sürgető szükségletük is lehet, amit rögtön ki kell fizetni ahhoz, hogy a család működőképes legyen. Részben ez tartja életben az uzsorát is – jegyezte meg. Nem kizárt, hogy az utalványbevezetéssel olyan mértékben megzavarják a családok megszokott életét, hogy elcsúsznak a beosztással, és emiatt új közüzemi tartozásokat fognak felhalmozni – valószínűsítette Havas Gábor.
Ráadásul nem csak pénzuzsora létezik, hívja fel a figyelmet L. Ritók Nóra. Van krumpli-, hús-, kenyér-, gáz-, villanyuzsora is. Az uzsorás ad egy kiló krumplit, ami helyett másnap kettőt kell visszavinni, s ha késel, harmadnap már hármat – érzékeltette mit ért ezen. Amit meg visszakap az uzsorás, azt értékesíti másnak. Lehet, hogy eleinte kis spekulálásra késztetné a szegénység vámszedőit, mit kezdjenek a ruha, a gyógyszer vagy az étkezési utalvánnyal, de hamar kitalálnák, hogyan folytassák az üzelmeiket – tette hozzá.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy ha nem névre szóló lesz az utalvány, akkor kialakulhat egy másodlagos piac. Ott töredékáron el fogják adni az utalványokat a rászorulók, s a juttatás hasznát igazán az fogja élvezni, aki olcsón megveszi az utalványt. S végül az így megkapott kevesebb pénz is az uzsorásnál köthet ki.
Fotó: Kummer János
Utalványos kérdések
L. Ritók Nóra szerint az utalvány azért nem lesz jó, mert ha olcsón (és utalvánnyal) szeretnének vásárolni a családok, akkor ahhoz utazniuk kellene. A helyi kisbolt ugyanis nem fogadja el az Erzsébet-utalványt, és nem mellesleg ott minden egy kicsivel drágább is, mint máshol. Az is kérdés, hogy a buszon vagy a benzinkúton elfogadnák-e az utalványt? Mert különben hogyan utaznának? És a gyógyszertárban is lehet majd fizetni vele? Hogyan oldanák meg a villanyóra feltöltését az utalvánnyal?
És ha célhoz kötik a felhasználást, honnan tudnák központilag, hogy egy-egy családnál mikor mi a minimális szükséglet, mennyi kellhet ételre, ruhára, gyógyszerre, stb.? Ez már majdnem olyan, mint a jegyrendszer.
Az utalvánnyal kapcsolatban más aggályok is lehetnek. Például az, hogy a pénztárnál nem adnak vissza belőle. Egy szegényebb családnak az a pár forint is számíthat, ami így a boltokban marad.
Kik nyerhetnek vele és mennyit?
A Napi Gazdaság csak a családi pótlékot és a pénzbeni gyermekvédelmi támogatásokat figyelembe véve úgy számolt, hogy az állam 13-26 milliárd forintnyi (attól függően, hogy 3 vagy 6 százalék jutalékot szed az állami tulajdonú Nemzeti Üdülési Szolgálat a kereskedőtől) bevételre tenne szert. De ehhez azt is hozzá kell tenni, hogy amit így keres az állam (a NÜSZ-ön keresztül), azt az összeget az Erzsébet-utalvány szabályai szerint csak szociális célokra használhatja fel. Ez azt jelenti, hogy az Erzsébet-program keretében például üdülteti a (valószínűleg a juttatást utalványban megkapó) rászorulókat.
Az is érdekes kérdés: vajon mennyi utalványt nem váltanak majd be? Korábban évi több milliárdot tett ki a beváltatlan, lejárt étkezési utalványok értéke, ami tiszta haszon volt a kibocsátóknak. Persze nem valószínű, hogy a rászorulók elfelejtenék levásárolni az utalványt, de ettől függetlenül biztosan továbbra is jelentős tétel lehet ez is, és a NÜSZ-ön keresztül az állam bevételeit is növeli. (Persze ezt megint csak vissza kell forgatnia szociális célokra.)
A március 30-i kormányhatározat szerint a nemzeti erőforrás miniszternek április 15-ig kell megvizsgálnia, hogyan lehetne a családi pótlékot, a lakásfenntartási támogatást, a foglalkoztatást helyettesítő támogatást, a rendszeres szociális és az átmeneti segélyeket pénz helyett utalványban kiadni. A szociális ellátások átalakításának végleges terve még nem készült el. Mivel még csak formálódik az elképzelés, nem tudni azt sem, hogy ténylegesen az összes felsorolt juttatást utalványban adnák-e, vagy később puhítanak majd az eredeti terven, és esetleg csak egy részét adnák utalványban, egy másik részét pedig továbbra is készpénzben.
