Az újév sokak számára a tiszta lapot jelenti, ilyenkor rengetegen próbálják ilyen vagy olyan fogadalmak révén jobbá tenni életüket. Van, aki több testmozgásra vagy egészségesebb táplálkozásra vágyik, mások valamilyen új képességet, például nyelv- vagy hangszerismeretet akarnak elsajátítani, esetleg személyes kapcsolataikat szeretnék javítani.
A többség valószínűleg bele sem gondol, mennyire ősi hagyományról van szó: a History magazin szerint újévi fogadalmat már 4000 éve, az ősi babilóniaiak is tettek – igaz, nálunk az esztendő nem január elején, hanem március közepén vette kezdetét. Ezek a fogadalmak persze még jóval egyszerűbbek voltak, a korabeliek az isteneknek tettek ígéretet többek között a tartozásaik visszafizetésére vonatkozóan. Hasonló ígéretek a római korban, majd a keresztény világban is születtek.
Noha régi szokásról van szó, amely mára különösen népszerű lett, a tapasztalatok azt mutatják, hogy az újévi fogadalmakat – legalábbis a modern időkben – a legritkább esetben sikerül tartani, egyes vizsgálatok alapján 90 százalékukat néhány hónapon belül fel is adják. Mi lehet ennek az oka, és milyen módszerekkel segíthetjük a megvalósítást?
Ezért születnek újévi fogadalmak
Mindenekelőtt fontos kiemelni: az újévi fogadalmak szertartásosak és önkényesek, valójában pedig bármikor kitűzhetnénk új célokat. Terri Bly, a Mendota Heights-i Ellie Mental Health klinikai pszichológusa a Verywell Mindnak azt nyilatkozta, az új naptári év egyedi lehetőséget teremt az elmélkedésre, ilyenkor sokan átgondolják, hogy min változtathatnának az életünkben.
Jennifer Kowalski, a Thriveworks tanácsadócég munkatársa úgy véli, az újév új kezdetet jelent, és egyben lehetőséget ad a visszatekintésre, ami különösen erős motivációt adhat a fogadalmak meghozatalára. A siker esélye ugyan kicsi, de Bly szerint a bizonyítékok ellenére is hajlamosak vagyunk optimistán tekinteni a feladatokra.
Sajnos a bizakodás önmagában nem elegendő a kívánt változásokhoz, sőt, az újévi fogadalmak természetéből adódóan eleve magukban hordozzák a kudarc kockázatát. Az egyik legnagyobb probléma,
Mint Kowalski kiemelte: a szokások megváltoztatása kényelmetlen, ahhoz pedig, hogy nagy változást érhessen el az ember, hosszú ideig ilyen állapotban kell lennie. Mivel a kitűzött célok eléréséhez általában több lépés is szükséges, a folyamatok pedig küzdelmesek, az áhított átalakulások hamar elérhetetlenné válnak.
Sokkal hatékonyabb lehet tehát, ha megpróbálunk apránként haladni. Egyetlen konkrét példánál maradva: ahelyett, hogy egy új nyelv megtanulását céloznánk meg, fogadjuk meg inkább, hogy napi öt percet szentelünk új szavak, kifejezések elsajátítására.
Fontos a motiváció
Bly szerint, mivel a változás önmagában nehéz, a nem változás okozta nehézségeknek erősebbek kell lenniük ezeknél az érdemi cselekvéshez. Fontos továbbá, hogy rengeteg elhatározásunk valójában a vélt szükségességből, nem pedig a valós igényekből fakad, a hatékonyság fokozása érdekében ezért ajánlott mélyebbre ásni, megérteni fogadalmunk valódi motivációját.
A kívánt változások teljesen opcionálisak, márpedig, ha egy bizonyos célt az egyértelmű, áhított jutalom ismerete nélkül tűzünk ki, az egész átalakulási folyamatot gyűlölni fogjuk. Hiába határozunk például a heti három konditermi látogatásról, ha valójában nem szeretjük magát az edzőtermi létet.
Amennyiben viszont tudatosan megismerjük, miért akarunk eljárni – egészségi okokból, a fizikai megjelenés javítása érdekében –, máris javulnak az esélyeink. Ha a fogadalom okait értjük, adott esetben az új, élvezetesebb útvonalat – jelen esetben mondjuk a kerékpározást – is megtalálhatjuk a cél elérése érdekében.
Ezek mellett kulcstényező lehet a változásra való megérés folyamata. Mint Bly rámutat: a változásnak jól leírható pszichológiai szakaszai vannak, ezek sorra
- az előzetes gondolkodás, ilyenkor kezd tudatosulni bennünk a változás szükségessége;
- a gondolkodás, amikor már határozottan elmélkedünk a változáson;
- az előkészület, amely a konkrét tervek összeállításáról szól;
- a változást a gyakorlatban előidéző cselekvés;
- valamint a fenntartás, amely a változás megőrzésének a módszereiről szól.
Bly szerint azok, akiknek sikerül tartaniuk magukat az újévi fogadalmukhoz, nagy valószínűséggel a cselekvés szakaszában járnak, míg a többiek még ez előtt. Ez is megerősíti, hogy a célok megfogalmazásakor nagyon komoly tudatosságra van szükség.
Végezetül érdemes hozzátenni: a január 1-jei új élettel kapcsolatos elvárás alapvetően irreális, a fokozatosság, a változásokkal való megbarátkozás sokkal hatékonyabb. Kowalski kiemelte: ha mindent beleadva az év elejét a változásnak szenteljük, az nem vezethet eredményre, ehelyett ajánlott szoktatni magunkat az újdonságokhoz. A siker esélyét tovább növelheti, ha alaposabban tervezünk, és felállítunk magunk elé konkrét, de nem túl nagy mérföldköveket.
