Évek óta tartó jogi harc végére kerülhet pont, miután a Tibi atya nevű blogoldal szerkesztője erős kritikát fogalmazott meg egy volt celebházaspár gyermeknevelési elvei ellen. Megjelent a Magyar Közlönyben az Alkotmánybíróság határozata, amely elutasította a Fővárosi Törvényszék ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt.
Az anonimizált döntés nem nevezi meg a szereplőket, ám az idézetek alapján könnyen beazonosítható, hogy a testület szerint nem sérült az Alaptörvény, amikor a Tibi atya blog szerzőjét bűnösnek találták becsületsértés vétségében. Kulcsár Edinát és volt férjét, Szabó Andrást (Csuti) obszcén, trágár szavakkal minősítette, mire feljelentették, majd magánvádlóként léptek fel ellene.
Az elsőfokú bíróság a kétrendbeli becsületsértés mellett megállapította, hogy a magánvádlók nem minősülnek közszereplőnek, a sérelmezett cikkben a kifejezések indokolatlanul sértőek voltak. Tibi atya fellebbezett, de a Fővárosi Törvényszék az elsőfokú bíróság minősítését és a szankciót – az ügy érdemét tekintve – helybenhagyta. A blog szerzője szerint sérült a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő joga, mert egy közérdekű ügyben fogalmazott meg véleményt, a magánvádlók pedig igenis úgynevezett egyedi közszereplők.
Ugyanakkor az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Fővárosi Törvényszék alkotmányjogilag helytálló döntésre jutott, az nem sérti a véleménynyilvánítás szabadságát, összhangban állt az Alaptörvénnyel, a választott trágár, obszcén kifejezési mód sértette a magánvádlók emberi méltóságát, becsületét és jó hírnevét. Az ügyben eljáró bíróságok felismerték az alapjogi összefüggéseket – az emberi méltóság és a véleménynyilvánítás szabadságának szembenállását – és mérlegelték is azokat, az ítéletek indokolásában, mérlegelésben a hangsúlyt a védett jogi tárgyra, azaz az emberi méltóság (becsület) védelmére helyezték.
Érdekes, hogy a határozathoz többen párhuzamos indokolást, Schanda Balázs alkotmánybíró pedig különvéleményt fűzött. Az Alkotmánybíróság ráadásul annak dacára a határozat közzétételét rendelte el a Magyar Közlönyben, hogy Juhász Imre elnök külön jelezte, nem tudja elfogadni az indoklás azon részét, amely a tényállásban szereplő, becsületsértő kifejezést a határozati indokolás hangsúlyos részévé tette, mert így abban is megjelent pl. a „senkiházi médiaféreg” és az alantas vágykielégítés tárgya jelentésű obszcén kifejezés átfogalmazása, illetve a „csecsemőkorú gyermekek módszeres kifosztása és médiaprostituálása”. Az Alkotmánybíróság elnöke szerint az ehhez hasonló esetekben a testület határozataiban el kell kerülnie nemcsak a konkrét, súlyosan dehonesztáló kifejezés(ek) szó szerinti ismétlését, hanem annak burkolt, átfogalmazott változatban való használatát is, elég annak rögzítése, hogy obszcén, az emberi méltóságot sértő, dehumanizáló kifejezést használtak az adott ügyben.
Schanda Balázs alkotmánybíró Tibi atyának adott volna igazat, mert a véleménynyilvánítás szabadsága alkotmányosan védett tárgya a kommunikáció, megjelenési formájától függetlenül.
Az Alkotmánybíróságnak nem a közbeszéd stílusa feletti őrködés a feladata,
hanem az, hogy a szólásszabadság és az emberi méltóság védelmét összhangba hozza. A véleménynyilvánítási szabadság védett körét nem a forma (kifejezés), hanem a tartalom (emberi méltóság sérelme) haladhatja meg.
A bíróságnak az ügy alkotmányossági szempontú megítéléséhez három kérdésre kellett volna választ adnia:
- közszereplő-e az alapügy sértettje;
- társadalmi vitához járultak-e hozzá az indítványozó kifejezései;
- az indítványozó szavai „belefértek-e” a társadalmi vitába.
Az első két kérdésre az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatából igenlő válasz következik. Az Alkotmánybíróság korábban a a médiacelebek egymás közti megnyilvánulásai esetében a véleménynyilvánítás szabadságának kiterjesztett védelme mellett foglalt állást. Schanda Balázs szerint Tibi atya bírálatának trágár kifejezésektől megtisztított üzenete egyértelműen az, hogy nem értett egyet azzal, hogy a pár a gyerekeiket lájkvadászat céljából mutogatja. E kérdésben több álláspont is védhető, de mindenképp társadalmi kérdés. Ha pedig az, akkor a fokozott védelem indokolt. Az alkotmánybíró szerint a mostani határozat a véleménynyilvánítási szabadság védelmi szintjét csökkenti.
