Így szerezheti vissza a pénzét a csalóktól

• „Lejárt közüzemi számla tartozása van, fizesse be, kattintson a linkre!”
• „Szabálysértési ügyében fizetési kötelezettsége keletkezett, a rendorseg.com oldalon rendezheti tartozását.”
• „Elvámolni való rendelése már a vámon van, a linkre kattintva kifizetheti a vámeljárás díját”.

Ilyen és ehhez hasonló, már messziről is kamunak látszó üzenetekkel bombáznak SMS-ben vagy e-mailben bennünket fogyasztókat. De mi van akkor, ha a nyilvánvaló átverés ellenére mégis rákattintunk a linkre? És akkor, ha még a bankkártyaadatainkat is megadjuk? Amellett, hogy a legfontosabb, ilyet sose tegyünk, ha mégis megtörténik a baj, van lehetőség orvosolni a problémát és a kicsalt összeget visszaszerezni.
2024. augusztus 1-jével lépett hatályba ugyanis az online csalások elleni fellépés érdekében szükséges törvények és egyéb büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XVIII. törvény, amelynek célja az online fizetések biztonságának növelése – hívja fel a figyelmet a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) közleményében.

A szabályozás összhangban az Uniós rendelkezésekkel bevezet egy bejelentési, zárolási eljárást, amellyel gyorsan és egyszerűen kezelhetővé válnak a visszaélések, egyúttal a csalással megszerzett pénzeszközök visszaszerzése is. Ahogy arra a törvény indokolása rámutat, a cél, hogy a különböző formákban megvalósuló ügyfél-megtévesztéssel (SMS, link küldése, megtévesztő bankszámlaszám küldése, adatok ügyféltől való megszerzése stb.) okozott kárban a kár ténylegesen ne tudjon teljesedésbe menni. Az eljárás lényege, hogy amennyiben észleli a fogyasztó a csalást, akkor vagy ő, vagy a rendőrség értesíti a számlavezető bankot annak érdekében, hogy a tranzakciót függessze fel. Ezután maga a számlavezető bank az, amely értesíti a kedvezményezett – tehát akinek a pénz átutaltuk – bankját a csalásról, egyúttal az átutaló személy és a kedvezményezett adatairól, a tranzakció egyéb részleteiről. Egy gyors információcserét – amely a bankok és a
hatóságok között zajlik – követően a bankok bejelentést tesznek az úgynevezett pénzügyi információs egységnek (FIU), amelyet Magyarországon a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál működik.

Fontos ugyanakkor arra is felhívni a figyelmet, hogy legjobb megelőzni a bajt, hogy egyáltalán ne kerülhessünk csalás áldozatává. Így nem mindegy például, kitől rendelünk meg egy adott terméket. Gyanús lehet egy weboldal, ha nincsenek elérhetőségi adatok, vagy se telefonszám, se e-mailcím nincs feltüntetve. Nem árt vigyázni a Távol-Keleti székhelyű webáruházakkal sem, hiszen nehezebb lehet jogaink érvényesítése.
Soha ne adjuk meg másoknak bankkártyaadatainkat, így a belépési felületeink PIN kódját vagy a bankkártyán található számsorokat (kártyaszám, CVC-kód) se áruljuk el másnak. Online vásárlás előtt pedig érdemes előzetesen tájékozódni azokról a honlapokról, ahonnan
vásárolni szándékozunk, akár fogyasztói értékeléseket olvasva, akár a Nemzetgazdasági Minisztérium által vezetett, a jogsértést elkövető webáruházak adatbázisát böngészve.

Fontos tanács az is, hogy ne kattintsunk gyanús SMS-ekben vagy e-mailekben található linkre sem. Amennyiben mégis bekövetkezik a baj, azonnal jelezzük azt a számlavezető bankunknak, kérjük mielőbb a bejelentési, zárolási eljárás lefolytatását. Egyidejűleg tegyünk bejelentést a rendőrségen is.