Élő Nagyvilág

Ukrán dróntámadásban halt meg egy orosz nő

TATYANA MAKEYEVA / AFP
TATYANA MAKEYEVA / AFP

Az előző nap legfontosabb eseményeit itt olvashatja vissza.

Irán tagadta, hogy ballisztikus rakétákat szállított volna Oroszországnak

Irán kedden tagadta, és csúf propagandának nevezte azokat a híreket, amelyek szerint ballisztikus rakétákat szállított volna Oroszországnak.

A teheráni külügyminisztérium közleménye szerint az iráni fegyverek szállításáról szóló hamis és félrevezető jelentések célja, hogy eltereljék a figyelmet az Egyesült Államok és szövetségesei által „a gázai népirtáshoz nyújtott illegális fegyvertámogatásokról”.

Egyes nyugati országok az emberi jogok védelmezőinek mutatják magukat, és támogatják a nemzetközi egyezmények és szerződések végrehajtását, miközben mindenféle fegyvereket küldenek a cionista rezsim (Izrael) háborús bűneinek támogatására

– fogalmazott az X-en Nászir Kanáni, a tárca szóvivője.

Teherán már korábban is tagadta, hogy ballisztikus rakétákat szállított volna Oroszországnak. Az IRNA iráni hírügynökség hétfői jelentése szerint az Iráni Forradalmi Gárda (IRGC) egyik parancsnoka a pszichológiai hadviselés egyik eszközének nevezte ezeket a híreket, és kijelentette, hogy Irán egyetlen rakétát sem adott Oroszországnak, és nem támogatja az ukrán-orosz konfliktusban részt vevő egyik felet sem.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter kedden közölte, hogy Washington értesülései szerint Oroszország rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákat kapott Irántól, és ezeket a fegyvereket a következő hetekben valószínűleg beveti ukrajnai célpontok ellen, miközben az iráni rakéták Európa biztonságát is veszélyeztetik. Kijelentette egyúttal, hogy az amerikai kormány hamarosan új szankciókat jelent be Irán ellen, és szövetségeseitől is hasonló lépéseket vár. Az első ilyen szankciót a brit, a német és a francia kormány már kedden bejelentette: a három ország azonnali hatállyal törli az Iránnal fennálló kétoldalú légügyi megállapodásait, és külön szankciókat dolgoz ki az iráni nemzeti légitársaság, az Iran Air ellen.

Három évtized legnagyobb orosz hadgyakorlatának kezdetét jelentette be Putyin

A most kezdődő Okean-2024 lesz Oroszország számára az elmúlt harminc év legnagyobb flottagyakorlata – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a manőverek keddi megnyitóján.

Ma kezdődik a gyakorlat aktív szakasza, amelynek során a legösszetettebb, a harcihoz a lehető legközelebb álló feladatokat fognak elvégezni. (…) Az elmúlt három évtized folyamán először tartunk tengeren ilyen nagyszabású gyakorlatot

– mondta az államfő. Közölte: a manővereken a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg hadihajói és repülőgépei is részt vesznek, megfigyelőként pedig 15 állam képviselőit hívták meg rájuk. Az orosz elnök azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy mindenáron igyekszik fenntartani globális katonai és politikai dominanciáját, és ennek érdekében Ukrajnát felhasználva stratégiai vereséget szeretne okozni Oroszországnak. Kifogásolta, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei közepes és rövidebb hatótávolságú rakétákat terveznek telepíteni egyebek között a Csendes-óceán nyugati részén lévő szigetekre, valamint az ázsiai-csendes-óceáni térség több országába. Ennek célja szerinte a biztonsági architektúra és a térségben fennálló erőegyensúly megbontása.

Azzal vádolta Washingtont, hogy fegyverkezési versenyt provokál, fittyet hányva szövetségesei biztonságára. Hangsúlyozta, hogy Oroszországnak készen kell állnia a helyzet bármilyen alakulására, és fegyveres erőinek megbízhatóan kell védeniük a szuverenitást és a nemzeti érdekeket.

Az Okean-2024 kódnevű, egy hétig tartó, előre beütemezett hadászati parancsnoki és vezérkari gyakorlatot egyszerre tartják a Csendes-óceán és a Jeges-tenger, a Földközi-tenger, a Kaszpi-tenger és a Balti-tenger vizein. A manőverekben több mint 400 hadihajó, tengeralattjáró és támogatóhajó, több mint 120 repülőgép és helikopter, továbbá mintegy hétezer egységnyi fegyverzet és hadfelszerelés vesz részt. A gyakorlatba összesen több mint 90 ezer főnyi személyi állományt vontak be.

Izrael szerint "nagyon valószínű", hogy nem szándékosan ölték meg a török-amerikai aktivistát

Az izraeli hadsereg kedden úgy vélte, hogy a katonái által leadott lövések „közvetetten és nem szándékosan” öltek meg egy török-amerikai állampolgárságú aktivistát a megszállt Ciszjordániában tartott pénteki tüntetésen.

A 26 éves Aysenur Ezgi Eygi halálával kapcsolatban a hadsereg által kiadott közlemény szerint egy vizsgálat kimutatta, hogy a palesztinbarát aktivistanőt “nagy valószínűséggel közvetetten és nem szándékosan” találták el az izraeli katonák által leadott lövések, amelyekkel nem rá, hanem a zavargás fő bujtogatójára céloztak. Az incidens a Ciszjordánia északi részén, Náblusztól délkeletre, a palesztin Beita városban történt, ahol hetente tüntetnek az izraeli telepek ellen, amelyeket a nemzetközi jog törvénytelennek tekint.

Hétfőn Recep Tayyip Erdogan török elnök kijelentette, hogy országa minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy Aysenur Ezgi Eygi halála ne maradjon büntetlenül. Szintén hétfőn az Egyesült Államok, Izrael legfontosabb szövetségese közölte, hogy átlátható vizsgálatot vár az izraeli hatóságoktól. Antony Blinken amerikai külügyminiszter egy keddi londoni sajtótájékoztatón “kiprovokálatlannak és igazolhatatlannak” nevezte az aktivista megölését, hangsúlyozta, hogy “senkit sem lőhetnek le a részvételért egy tüntetésen”. Blinken szerint az izraeli biztonsági erőknek alapvetően változtatniuk kell működési módjukon a Jordán folyó nyugati partján. Az izraeli hadsereg már a keddi nyilatkozat előtt elismerte, hogy tüzet nyitott Beita térségében, és kijelentette, hogy megvizsgálja az értesüléseket, amelyek szerint egy külföldi állampolgár meghalt a lövések következtében. A hadsereg által kedden kiadott közlemény hangsúlyozza, hogy az aktivista egy erőszakos tüntetésen halt meg, amelyen palesztin gyanúsítottak tucatjai égettek gumiabroncsokat és dobálták kővel a beitai biztonsági erőket.

(MTI)

Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság szerint az iráni ballisztikus rakéták bevetése Ukrajnában közvetlen fenyegetés Európa biztonságára

Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság az iráni ballisztikus rakéták Oroszországba szállítását „az európai biztonságot közvetlenül fenyegető veszélynek” nevezte – áll a három ország közös nyilatkozatában. A három ország elítélte az iráni ballisztikus rakéták Oroszországba történő exportját, és közölték, hogy azonnali lépéseket tesznek az Iránnal kötött kétoldalú légiközlekedési megállapodások felmondására. Szerintük ez a lépés mind Irán, mind Oroszország részéről eszkaláció.

Kreml: az orosz hadsereg négy donyecki települést foglalt el

Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban található Krasznohorivka, Hrihorivka, Halicinivka és Vodjane településeket – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.

A keddi hadijelentés a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen számolt be orosz előretörésről. Donyeckben 14-ben, Kurszk megyében pedig hatban nevezte meg az orosz erők által visszavert ellentámadások és támadások számát. A “különleges hadművelet” övezetében a moszkvai összegzés szerint közel 2200 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, Kurszk irányában pedig mintegy 380. Az orosz beszámoló az Ukrajnában az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között egy amerikai M270-es MLRS sorozatvetőt, egy drónösszeszerelő műhelyt, nyolc tábori lőszerraktárt, egy harckocsit, három gyalogsági harcjárművet, hat páncélozott harcjárművet, három nyugati gyártmányú 155 milliméteres önjáró és öt vontatott tarackot, hét francia HAMMER irányított légibombát, HIMARS sorozatvetők hét rakétáját, valamint 175 drónt, közülük 154-et a “különleges hadművelet” övezetén kívül.

Az orosz védelmi minisztérium szerint a Kurszk megyébe betörő ukrán erők az elmúlt nap folyamán egyebek között két harckocsit és 13 páncélozott harcjárművet veszítettek.

(MTI)

Ukrán kormányfő: építő jellegű a párbeszéd Kijev és Budapest között

Jelenleg „építő jellegű”, gyakorlatias párbeszédet folytat Ukrajna Magyarországgal az európai integráció kérdésében – jelentette ki Denisz Smihal, ukrán miniszterelnök keddi, kijevi sajtótájékoztatóján, az Interfax-Ukrajina hírügynökség szerint.

Emlékeztetett arra, hogy ebben a félévben Magyarország tölti be az EU Tanácsának soros elnöki tisztét, 2025-ben pedig Lengyelországon és Dánián lesz a sor. „Ma nem látok globális fenyegetést európai integrációs utunkon” – hangoztatta az ukrán miniszterelnök. Méltatta egyúttal, hogy megnyílt az első ukrán iskola Magyarországon.

Amerikai külügyminiszter: Oroszország ballisztikus rakétákat kapott Irántól és „valószínűleg heteken belül beveti őket” Ukrajnában

Oroszország ballisztikus rakétákat kapott Irántól, és „valószínűleg heteken belül beveti őket” Ukrajnában – közölte ma Antony Blinken, amerikai külügyminiszter. Az államtitkár elmondta, hogy Washington mind nyilvánosan, mind magánemberként figyelmeztette Teheránt, hogy a ballisztikus rakéták szállítása „drámai eszkalációt jelentene”.

Ez a fejlemény, valamint az Oroszország és Irán közötti, növekvő együttműködés veszélyezteti Európa biztonságát, és azt mutatja, hogy Irán destabilizáló befolyása messze túlmutat a Közel-Keleten

– mondta.

600 ezerrel nőtt az orosz hadiiparban dolgozók száma tavaly óta

Hatszázezer fővel nőtt tavaly óta a foglalkoztatottak száma az orosz hadiiparban – jelentette ki Gyenyisz Manturov, orosz első miniszterelnök-helyettes a Vedomosztyi című gazdasági lapban kedden megjelent interjújában.

Előzetes becsléseink szerint az állami védelmi megrendelés jelentős növekedése okozta rendkívüli létszámszükséglet csúcspontját általában véve már meghaladtuk. Ugyanakkor a munkaerőpiacon továbbra is hiány van. A védelmi iparban dolgozók száma csak tavaly több mint 500 ezer fővel nőtt, 2024 első felében pedig további 100 ezerrel

– mondta Manturov.

„Ilyen körülmények között előtérbe kerül a munkatermelékenység növelésének feladata, elsősorban a vállalatok műszaki berendezésének lecserélése és a folyamatok fokozott automatizálása révén. 2023-ban a védelmi iparban a munkatermelékenység 18 százalékkal nőtt, idén azt tervezzük, hogy ezt a dinamikát tovább javítjuk” – tette hozzá.

Manturov szerint a hadiipar alkalmazottjaira a „különleges hadművelet” után is szükség lesz.

„Az állami fegyverprogram a különleges hadművelet után biztosan gondoskodni fog a haditechnikai tartalékok feltöltéséről, ami a tervek szerint összesen legalább három-négy évig fog tartani” – nyilatkozott a miniszterelnök-helyettes.

A moszkvai régióra eresztett dróntámadást Ukrajna, egy nő meghalt

Életét vesztette egy 46 éves nő, és hárman megsebesültek az orosz fővárostól mintegy félszáz kilométerre, északkeletre található Ramenszkoje város elleni dróntámadásban – közölte Andrej Vorobjov, a moszkvai régió kormányzója.

Pilóta nélküli repülőszerkezetek egy lakóház 10. és 11. emeletén tüzet okoztak, egy másikban pedig, a nyolcadik emeleten, károkat. Az első jelentések egy kilencéves gyermek haláláról is beszámoltak, de ezt később cáfolták.

Vorobjov szerint összesen 14 drónt lőttek le éjszaka a moszkvai régióban, Podolszk, Ramenszkoje, Ljuberci, Domogyedovo és Kolomna környékén.

Szergej Szobjanyin, moszkvai polgármester bejelentette, hogy az egyik pilóta nélküli repülőgép roncsai a Zsukovszkij nemzetközi repülőtér közelében zuhantak le, amelyet lezártak a forgalom elől.

Lelőtt drónok repeszei által okozta károkról számolt be Mihail Suvalov, a Moszkva megyei Kasira város polgármestere is. A lehulló darabok egy óvoda és egy lakóház épületét rongálták meg.

A helyi hatóságok szerint a brjanszki régió légterében 59, a kalugaiban hét, tulaiban pedig két drónt lőtt le a légvédelem. Hasonló támadást jelentettek Lipeck megyéből is.

Olvasói sztorik